Barion Pixel
Szerző: 112Press / Tánczos Mihály 2022. július 05.

Tényleg megbüntetnek a vad elütéséért? - Vitát generált a rendőrautó balesete

Tévhit, vagy valóság, hogy büntetnek a rendőrök a vad elütéséért? Kell-e fizetni a vadásztársaságnak az elütött szarvasért, vaddisznóért? Bizonyítékokat kérünk az állítások mellé.

Tegnap beszámoltunk arról, hogy vaddisznót ütött el egy rendőrautó Kőszeg közelében. Nem lepődtünk meg azon, hogy sokan poénkodtak az amúgy nem vicces eseten (pl. "sün ütött el vaddisznót"), de kiderült, hogy nagyon sokan úgy gondolják, hogy a megtakarított vagyonuk is rámegy a büntetésre és a kártérítésre, ha vadat ütnek el.

Meglőtt vadveszélyre figyelmeztető tábla Fotó: Tánczos Mihály / 112Press

Próbáltunk érvelni a Facebook-bejegyzésnél, hogy ez nem így van, de egyre többen állították, hogy bizony fizetni kell, mert olvasták a neten, vagy ismerősük mondta, akinek az ismerősével történt, vagy ő is hallotta valakitől.

Emiatt kértük olvasóinkat, hogy küldjenek be olyan dokumentum-másolatot, ami alátámasztja, azt, hogy vad elütéséért büntetést kaptak, vagy hogy a vadásztársaságnak kártérítést kellett fizetniük. Ilyen eddig nem érkezett, de most cikkünkben is kérjük ugyanezt. Ha valaki nem tudja kitakarni a személyes részeket, akkor kérjük, hogy a képet, másolatot küldje el az info (kukac) 112press.hu címre és anonimizálva megjelentetjük azt.

Vadveszély a következő 6 kilométeren Fotó: Tnczos Mihály / 112Press

Saját tapasztalatok

Ahogyan azt olvasóink tapasztalhatták sok vadbalesetről számoltunk be az elmúlt években. Volt közte anyagi káros, könnyű- és súlyos sérüléssel járó is.

Súlyosan megsérült a robogóval vadat gázoló férfi Fotó: Tánczos Mihály / 112Press

Saját tapasztalatunk alapján a járművezetőket nem büntették meg a vad elütése miatt a rendőrök és arról sincs információnk, hogy a vadásztársaság részére kellett volna kártérítést fizetni az elütött vad miatt, ha a járművezető rendelkezett kötelező gépjármű felelősségbiztosítással és vezetői engedéllyel, valamint nem volt ittas a baleset bekövetkeztekor.

Az is szinte mellékes, hogy volt-e vadveszélyre figyelmeztető tábla, mivel az autósoknak jellemzően akkor sem fizetett a vadásztársaság, ha az adott szakaszon nem volt ilyen tábla. Önmagában a tábla hiánya nem bizonyítja, hogy a vadásztársaság felelős a vadbalesetért, de az autósnak nagyobb esélye van sikert elérni, ha a területen táblákkal nem jelzett vadászat zajlott, vagy közvetlenül az út mellett létesített vadetetőt a társaság.

Vad miatti baleset a vadveszélyre figyelmeztető tábla után Fotó: Tánczos Mihály

(Ma már nem kell felelősségbiztosítást kötniük a vadásztársaságoknak, a gumicsont szabályok pedig általában elveszik az autóvezetők kedvét attól, hogy perre menjenek)



De akkor ki fizeti a kárt?

Jellemzően mindenki a saját kárát állja. A vadásztársaság elviszi az elütött vadat, az autó tulajdonosa pedig javíttathatja a gépkocsit. Nagy segítség, ha van CASCO, azonban Magyarországon csak a gépjárművek kb. 17 százaléka rendelkezik valamilyen CASCO-val, amely kötvények egy jelentős része nem teljeskörű biztosítás.

Miből mennyit ütöttek el 2020-ban?

Az Országos Vadgazdálkodási Adattárból kibogarásztuk, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján milyen vadból mennyit ütöttek el a hazai utakon?  A teljes jelentés innen tölthető le PDF formátumban, a keresett adatok pedig a 11. oldal táblázatában, a 14. oszlopban találhatók.

Gímszarvasból 737-et ütött el valamilyen jármű. (Lelki szemeinkkel már előre látjuk a "megreptették" szó megjelenését a hozzászólásoknál, utalva a Boeing 737-re) Érdekesség, hogy tehénből többet gázoltak el (304), mint bikából (279), pedig arra gondolhatnánk, hogy a szarvasbőgés idején a bikák rohannak a vesztükbe a hévtől. Borjúból 154 elütést jelentettek.

Dámszarvasból 162 múlt ki elütés következtében, míg őzből 5021. (2511 suta, 1424 bak, 1087 gida).

Muflonból 54 pusztult el bejelentett vadgázolás következtében.

Vaddisznóból 416 bejelentett elütés bizonyult végzetesnek a jószág számára. Saját tapasztalatunk, hogy több disznógázolásnál a masszív teremtmények nagy horkanások közepette felpattantak és elviharzottak. Lehet, hogy később kimúltak a sérüléseiktől, de a statisztikába ezek az esetek nem számítanak bele.

Mezei nyúlból 5907, míg fácánból 5129 került be a statisztikába, a tényleges pusztulás azonban jóval magasabb lehet, mivel az apró vadak elütését kevesebbszer jelentik be.

A lista legalján a röptetett réce szerepel, 2020-ban a kilövést elkerülő példányokból is elütöttek 21-et.

Kiemeltük az elütött vadakra vonatkozó részt Forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár

Van-e biztonságos sebesség vadbaleset ellen?

Szerintünk nincs. Sok esetben álló, vagy szinte állóra lassult járműbe rohant a vad oldalról. Olyan eset is volt, ahol az álló autónak rohanó szarvas személyi sérülést okozott.

Kisebb sebességgel sem lehet elkerülni az ütközést, ha a vad féktávolságon belül rohan az autó elé. Azaz ha 90 km/órás sebességnél 53 méteren belül, vagy 50 km/órás sebességnél 23 méteren belül rohan kocsi elé a vad, akkor a sofőr hiába fékez, ha még előtte van, akkor elüti a vadat.

Gímszarvas állomány Magyarországon Forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár

És talán ez a jobbik eset, a kormányrántással  ugyanis nagyobb bajba kerülhet a sofőr. Jobbra rántott kormány esetén jellemzően pályaelhagyást, tereptárggyal (fa, betonáteresz stb.) ütközést, borulást kockáztat a sofőr. A balra rántott kormánnyal a fentieken túl egy frontális ütközést is reszkíroz, ha van szemből érkező.

Általánosságban elmondható, hogy ha vad ugrik az útra, akkor fékezni kell, ahogy lehet és az úton tartani az autót. Rossz hír, hogy „vonatozásnál”, azaz amikor a mögöttünk haladó rátapad a lökhárítóra, jó eséllyel utoléréses balesetet is elszenved a vészfékező.

Erdős szakaszon fokozottan fontos a megfelelő követési távolság Fotó: Tánczos Mihály / 112Press

A kisebb sebességgel lényegében nem a baleset esélye lesz kisebb, hanem a komolyabb rongálódásé, vagy a személyi sérülésé. Természetesen az is igaz, hogy nagyobb sebességnél nagyobb a féktávolság, azaz az a szakasz, aminél a jármű elé ugorhat a vad a baleset kivédésének esélye nélkül.

Miért jobb ütközni egy 200 kilós szarvassal, mint kikerülni félrekormányzással?

Egy kifejlett gímszarvas bikájának testtömege 160-300 kilogramm között van és egy „rugalmas” testről van szó. 90 km/órás sebességgel elütve szinte biztosra vehetjük, hogy az autó megrongálódik, esetleg totálkáros lesz és jó eséllyel a sofőr, vagy az utasa is megsérül. De!

Ugyanekkora sebességgel félrerántott kormánynál frontálisan ütközni egy nagy sebességgel érkező 1000 - 40.000 kilogrammos testtel (kisautó – kamion) beláthatóan sokkal rosszabb választás és sajnos példa is van rá.

De szintén rosszabbul jár a sofőr, ha merev tárgynak, falnak, áteresznek, vastag fatörzsnek ütközik. Saját helyszíni tapasztalatunk alapján nagyobb esélye van megúszni a sofőrnek, ha fékez és elüti az állatot. (Ennek a hangoztatásáért sok támadást kaptunk az elmúlt években, de vállaljuk. Aki nem érti, miért mondjuk, az képzelje el, hogy két rendőr csenget az ajtaján és közlik, hogy sajnos a közeli hozzátartozójuk már soha többet nem jöhet haza. De jó hír is van: a szarvas megúszta a balesetet.)

Vaddisznó állomány 2021. tavaszán Forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár

Vadat ütöttem el, mit tegyek?

Tárcsázza a 112-t, mondja el, hol történt a baleset. Baleseti helyszínelő érkezik ezután, aki értesíti az érintett vadásztársaságot. Rögzíti az adatokat, szondát fújat a sofőrrel és nagyjából ennyi. Kb. egy órás procedúráról van szó, ha nincs személyi sérülés.

A rendőr megvárja a vadásztársaság emberét, feljegyzi az egyedi vadazonosító jelet, gondoskodik az útkezelő értesítéséről, ha szükséges a takarítás és mindenki mehet az útjára, ha tud.

Ha az autós rendelkezik Casco-val, vagy a kötelező biztosítása mellé vad- és háziállatkár kiegészítő biztosítást is kötött, akkor remélheti a kára megtérítését, vagy mérséklését. Vigyázat, a KGFB kiegészítő biztosítás jellemzően szerényebb térítést nyújt (pl. 100 ezer forint). Ekkora kárt manapság már egy nyúl elütésével is könnyen össze lehet hozni.  

Kihagynám a helyszínelőt, hazavihetem a vadat a rongálódásért kárpótlásul?

Nem, ez lopásnak minősül. Lebukás esetén a vadásztársaság szinte biztosan benyújtja az igényét az elpusztult vad értékére. Ez egy szarvas esetén milliós tétel is lehet, emellett a rendőrség is eljárást indít lopás miatt. Nem éri meg kockázttni.

Lehet, főzik már a pörit a rendőrök a vaddisznóból?

Ajánljuk a cikkben megjelent képet alaposabb tanulmányozásra.

Krotália, azaz vadazonosító jel egy elütött vaddisznón - Fotó: Tánczos Mihály / 112Press

A vaddisznó hátsó lábában már ott az egyedi vadazonosító jel, az ún krotália (vagy ahogy még nevezik: krotella, kutélia) Az egyszer használatos, sorszámozott műanyag szalagot a vadászati hatóság adja ki a vadászatra jogosultnak és szigorúan el kell számolni vele. A sorszáma bekerül a rendőrségi jegyzőkönyvbe is. Így nem érdemes eljátszani a gondolattal, hogy vajon a rendőrök vitték-e haza a vadat? Az állásukkal játszanának, ahogyan a vadásztársaság is az engedélyével.

A net tele van azzal, hogy megbüntettek valakit, mert elütött egy vadat

A net sok mindennel van tele. A Facebookon a fekete furgonos emberrablókat hoztuk fel példának, ami minden évben felbukkan és sokan biztosak abban, hogy az ő hipermarketjükből is raboltak gyerekeket a szerveikért, csak a rendőrség hírzárlatot rendelt el, ezért nem lehet róla hivatalosan semmit olvasni.

Természetesen vannak olyan esetek, ahol egy vadgázolás után bírságol a rendőr.

Sarkított példa: Ha valaki egy 60 km/órás szakaszon 30 méter fékút után úgy üt el egy szarvast, hogy annak belei a közeli templom tetejéről lógnak, akkor a sofőrt nem azért bünteti meg a rendőr, mert elütött egy szarvast, hanem mert  nyilvánvalóan szabálytalanul közlekedett. Ezt a sofőr ismerőseinek elő lehet adni úgy, hogy a vad elütéséért kapta a büntetést.

Ezért is várjuk a lefotózott, beszkennelt dokumentumokat, amelyek azt támasztanák alá, hogy valakit csak magáért a vad elütéséért büntettek meg, vagy a vadásztársaság egy ilyen eset után behajtotta a sofőrön a vad árát.

Mikor van komoly esélye az autósnak kártérítést kapni vadgázolás után?

Ha a baleset autópályán, vagy autóúton következett be. Az útkezelőnek gondoskodnia kell arról, hogy vad- vagy háziállat ne tévedhessen be a zárt pályára. Sajnos néha az emberi butaság is veszélyes helyzeteket teremt. Az M86-os autóút mellett Zanat közelében korábban többször is átvágta valaki a vadkerítést. Hogy miért? Azt mi is szeretnénk tudni.

Ki fizeti a rendőrautóban keletkezett kárt?

Normál esetben a rendőrség, ha nem merül fel annak a gyanúja, hogy az autót vezető rendőr hibázott. A konkrét esetben szemmel látható, hogy az ütközés nem nagy sebességnél történt egy bokros, fás szakaszon és a sofőr nem fogyasztott alkoholt, azaz a balesetért nem tehető felelőssé.

Rendőrautó ütött el vaddisznót Kőszeg és Cák között

Azt nem is értjük, miért merült fel a Facebookon, hogy a rendőrnek kellene a kárt fizetnie, hiszen nem saját szórakozására járt azon az útszakaszon, hanem a munkáját végezte a munkaadó által biztosított eszközzel. Ha egy busznak nekirohan egy szarvas, vagy a tetejére ráesik egy szikla, akkor ugyanúgy nem az alkalmazásban álló buszvezető fizeti ki a kárt.

Pár szó a trollokról

A Facebook-bejegyzésünknél megjelent egy álnéven író, valós profilkép nélküli troll. Ez önmagában nem hír, rengeteg ilyen van. Azonban ő azt állítja, hogy töröltük az igazságot tartalmazó hozzászólását, mert bántotta az érzékeny lelkünket, hogy  cáfolta vele a hazugságainkat.

Kacsaveszély!

Nos, ez a troll új lehet felénk, mert különben tudná, hogy nem tiltjuk a felhasználókat, nem törlünk hozzászólásokat (kivéve, ha azok pl. törvényt sértenek). Így a troll összes hozzászólása olvasható, amíg nem érzi kínosnak azokat és nem törli saját maga. Főleg, hogy az állításainak a többsége könnyen cáfolható, így valójában az a kínos a számára, ha nem töröljük azt.

Tehénveszély! A második tábla nem tehénlepényre figyelmeztet - Fotó: Tánczos Mihály / 112Press

Trollunknak felajánlottuk, hogy személyesen megmutatjuk neki az admin-felületet, amiben az elmúlt 9 év összes letiltott felhasználóját megtekintheti, de valamiért nem élt a lehetőséggel.

Veszélyes üzemek találkozása

2015. évi L. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról

75/A. §

(1) A jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni.

(2) A vadászható állat által okozott kárért való (1) bekezdés szerinti felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(Forrás)

 

 

 

 

 


Kapcsolódó hírek

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá.
Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.