Négy év börtön az egri unokázós csalónak - Angliában élő rokonnak utalta a megszerzett pénz nagy részét

(A "Timike bennégett az autóban" c. cikkünkben egy hasonló, szombathelyi esetet mutattunk be.)

Az Egri Járási Ügyészség az I. rendű vádlottat, mint társtettest és a II. rendű vádlottat, mint bűnsegédet 4 rendbeli nagyobb kárt okozó, bűnszövetségben és üzletszerűen, a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett csalás bűntettével és csalás bűntettének kísérletével vádolta meg.

Az I. rendű vádlott és a II. rendű vádlott élettársi viszonyban éltek, nehéz anyagi körülmények között három közös kiskorú gyermekükkel. A II. rendű vádlott külföldön élő nagybátyja halála után, 2019. szeptemberében az elhunyt lánya és felesége a Facebookon felvette a kapcsolatot a II. rendű vádlottal. 2019. december elején a rokonok mindkét vádlottal rendszeresen tartották a kapcsolatot telefonon. A beszélgetéseik során több ízben egyszerű munkát, könnyű pénzszerzési lehetőséget ajánlottak a vádlottaknak. A rokonok meghatározták, hogy az I. rendű vádlott menjen el az általuk megadott címre, vegyen át egy személytől egy csomagot és pénzt, amit – az általuk meghatározott jutalék levonása után – utaljon el Angliába. Továbbá arra kérték a II. rendű vádlottat, hogy a gyors lebonyolítás érdekében fogadjon sofőrt, tartsák a kapcsolatot telefonon, ne legyen felismerhető – vigyen magával bukósisakot –, ne beszéljen, csak mutatkozzon be egy keresztnéven.

A vádlottak jelenleg ismeretlen társainak az volt a módszerük, hogy egyikük Angliából rejtett számról felhív véletlenszerűen kiválasztott magyarországi személyeket, magát rendőrnek kiadva azt állítja nekik, hogy az unokája vagy gyermeke közlekedési balesetet szenvedett és az okozott kár kifizetése, valamint a hatósági eljárás elkerülése érdekében azonnal pénzre van szüksége. A beszélgetés során a hívó fél átadja egy mellette lévő társának a telefont, aki a hangjuk alapján időskorú sértettektől megszerzett információkat, személyes adatokat felhasználva eljátssza a „bajba került” rokont. Amennyiben a sértettben kétely támad, a hívó síró hangon meggyőzi a sértettet, hogy a balesetben a hangszálak sérülése vagy orrcsonttörés miatt változott meg a hangja, de kéri, hogy adjon pénzt. Szóval tartják a megijedt sértetteket, akiket rávesznek arra, hogy szedjék össze a lakásban lévő készpénzt, ékszert, majd azt adják át a helyszínre általuk küldött személynek. A hívó közli azt is a megtévesztett és kétségbeesett sértettel, hogy ne keresse a balesetben sérült hozzátartozóját, ne menjen a baleset helyszínére. A telefonáló társa eközben a másik telefonon állandó kapcsolatban van a fentiekről tudomással bíró futárral, akit a sértett lakcímére irányít, ahol átveszi a többnyire készpénzt tartalmazó borítékot és azt továbbítja a részükre. 

Az I. rendű vádlott – élettársa tudtával – 2019. decemberében elvállalta a fenti utasítások alapján felmerülő futár és postás feladatok végrehajtását a jobb megélhetés reményében. Mindkét vádlott tisztában volt társaik megtévesztő magatartásával, vagyis azzal, hogy kihasználva a sértettek hiszékenységét bennük egy téves képzetet alakítottak ki telefonhívásaikkal, melyekben rendőrnek adták ki magukat és hozzátartozójuk bajba kerülését állítva, pénzt csaltak ki tőlük. Valamennyi kiszolgáltatott állapotú sértett az életkora, mentális vagy fizikai állapota miatt nem, vagy csak korlátozottan volt képes reálisan felmérni azt az élethelyzetet, amelyet a bűncselekmény során átélt.

Az I. rendű vádlott – élettársa tudtával – megszervezte a bűncselekmények helyszínére történő eljutását gépkocsivezetők megbízásával, akik bizonyíthatóan nem tudtak arról, hogy bűncselekmény elkövetésében működnek közre. Az I. rendű vádlott – élettársa tudtával – elment a telefonon kapott lakcímekre és átvette az ismeretlen társaik által megtévesztett időskorú sértettektől a megtakarított pénzüket, majd azokat két ízben a II. rendű vádlottal együtt elutalta ismeretlen társaik részére. A vádlottak a bűncselekményből származó pénzösszeg őket illető, kis részén osztoztak.

2019. december 21. és 2020. január 10. közötti időben a vádlottak és ismeretlen tettestársaik rendszeres haszonszerzésre törekedve, jogtalan haszonszerzési céllal, szervezetten követték el a bűncselekményeket. 

A bíróság az ítéleti tényállást a vádirati tényállással egyezően állapította meg.

A bíróság a fenti tényállás alapján a vádlottakat bűnösnek mondta ki 4 rendbeli csalás bűntettében és csalás bűntettének kísérletében, ezért az I. rendű vádlottat, mint társtettest 4 év börtönben letöltendő szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. A bíróság megállapította, hogy a vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte az előzetes fogvatartásban töltött időt. A bíróság a II. rendű vádlottat, mint bűnsegédet 2 év börtönben letöltendő szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. A bíróság megállapította, hogy a vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlottak büntetlen előéletét, azt, hogy a bűncselekmények elkövetését beismerték, valamint, hogy 3 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak. A bíróság súlyosító körülményként értékelte a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottságát. 

Az ítéletet az ügyész és az I. rendű vádlott tudomásul vette, a II. rendű vádlott enyhítésért fellebbezett.