Égett műanyag szag a szombathelyi szülészeti tömbben – nem találtak tüzet és izzást, mert máshonnan érkezhetett a szag

Szombathelyi és körmendi tűzoltók vonultak a Markusovszky kórház szülészeti tömbjéhez 2026. március 26-án este. Az esetről akkor részletesen beszámoltunk, ahogyan arról is, hogy a tűzoltók nem találták meg a füst forrását, annak ellenére, hogy az épületben több helyen markánsan lehetett érezni az égett műanyag szagát.

Miközben felkészültek az épület kiürítésére több zárt ajtót is betörtek, de nem jutottak közelebb a lehetséges forráshoz.  Az esetkor a szülészeten tartózkodó olvasónk arról számolt be, hogy nem volt pánikhangulat, annak ellenére, hogy az égett szagot ő is érezte. Arról korrekt tájékoztatást kapott, hogy szükség esetén el kell hagyniuk az épületet és a csecsemőkről is gondoskodnak. Erre végül nem került sor.

A cikkünkhöz érkezett egyik hozzászólás így szól: „Micsoda pancserek ezek, még egy ### tüzet sem képesek megtalálni?  :D :D :D”. Sajnos a megoldást ez a hozzászóló sem írta meg, pedig sokat segíthetett volna.

A 112Press információja alapján ugyanis tényleg volt tűz, ráadásul szándékosan gyújtották azt és valóban műanyag is éghetett. Csakhogy nem a szülészeti tömbben. És nem is a kórház területén.

Azon a napon viharos, hideg és csapadékos volt az idő Szombathelyen. Egy mediterrán ciklon hátoldalára kerülve a térségben jelentősen megerősödött a szél. A folyamatos 30-50 km/órás északi szelet a nap folyamán 100 km/órás sebességet meghaladó széllökések kísérték, az eső időnként „vízszintesen” esett. A hőmérséklet +5 Celsius fok alá csökkent.

A teóriánk szerint a Paragvári utca környékén egy ház tüzelőberendezésében olyan anyagokat is elégethettek, amelyek között műanyag is volt. Évente néhány alkalommal mi magunk is tapasztaltunk hasonló, erős szaggal járó füstölést a környező utcákban. A kéményből sűrű, fekete füst távozott, ami jó esetben csak a szomszédokat bosszantotta volna a szaggal, de a tűz gyújtása után az erős, lökéses északi szél erősen megdönthette és dél felé sodorhatta a füstcsóvát. Az épületfalnál a sarok és a növényzet miatt keletkező turbulencia és oldaláramlás a kórházi légtechnika külsőlevegő-beömlőjéhez sodorhatta a füstöt, ami így bejuthatott a rendszerbe.

A részecskeszűrők a korom és egyéb részecskék egy részét ugyan visszatarthatták, de a gáznemű, szagot okozó vegyületek egy része átjuthatott és a légkezelőrendszer az épület több pontjára is eljuttathatta. Így érezhettek égett szagot több emeleten, az épület különböző pontjain és ezért nem lehetett pontosan meghatározni a füst, vagyis a szag helyét.

Ez pedig a tűzoltók számára is zavaró lehetett, hiszen egy felderített tűz, vagy izzás után meg lehet határozni a következő konkrét lépéseket, de egy ismeretlen eredetű füstszagnál az esetleges evakuálással is számolni kell. Egy kórházi kiürítés az önálló menekülésre képtelen újszülöttek, csecsemők és betegek miatt különösen összetett művelet.

De ahogyan azt már az esetről szóló beszámolónkban is említettük, a szülészeten nyugodt volt a légkör, nem tört ki pánik. A tűzoltók elvonulása után viszont még maradt némi bizonytalanság, hogy vajon mi éghetett és hol. Mostani cikkünk meteorológiailag és műszakilag is életszerű magyarázatot ad erre és kapaszkodót a következő hasonló észlelésekhez, ahol viharos erejű széllökések mellett riasztják a tűzoltókat.

A 2012. évi CLCXXXV. törvény a hulladékról kötelezővé teszi az ingatlanhasználó ügyfeleknek a hulladékszállítás igénybevételét. A keletkező hulladékot – a jogszabályban meghatározott kivételekkel – át kell adni a szolgáltatónak. Ezt azonban többen „elbliccelik”, a háztartásban keletkező hulladékot pedig változatos módon tüntetik el. Van, aki más hulladékgyűjtőjébe helyezi, van, aki a szelektív szigetek mellett rakja le, de volt példa arra is, hogy lakást, udvart, vagy pincét töltöttek meg a szeméttel. És van, aki a szeméttel fűt, fittyet hányva a környezetére.

Ez utóbbi azonban komoly bírsággal is járhat. Aki jogszabályellenesen hulladékot éget háztartási tüzelőberendezésben, természetes személyként 300 ezer forintos levegőtisztaság-védelmi bírsággal számolhat, amely a körülményektől és az ismételtségtől függően 150 ezer forintra mérsékelhető, illetve akár 600 ezer forintra is emelhető.