Porördögöt rögzített fedélzeti kamera az M1-es autópálya mellett

A porördög, vagy porforgószél jellemzően jó időhöz köthető természeti jelenség.

A Wikipedia ezt írja róla: "Elsősorban nyáron keletkeznek, anticiklonális helyzethez kötődnek, amikor a homokos talajt, vagy mezőt a közvetlen napsugárzás erősen felmelegíti. A talaj fölött lévő felhevült levegő környezeténél könnyebbé válik és felszáll. Ez az alacsony nyomású képződmény ún. száraz termik úgy képzelhető el, mint egy légbuborék. A nyomás-különbség révén a légbuborékba minden irányból levegő áramlik, ami aztán forgó mozgásba kezd.

A rotációt orografikus (domborzati) hatások is kialakíthatják. Kialakulhat akkor is, ha az alsó légrétegek között jelentős szélnyírás van (alul szélcsend, néhány száz méteren erős szél): ilyenkor ugyanis a feláramlás létre tud hozni egy vertikális tengelyű örvényt. Mindeközben felkavarhatja a port, a homokot vagy leveleket, amitől láthatóvá válik.

Általában 0,5-10 méter tölcsérátmérővel rendelkezik, függőleges kiterjedése pedig néhány métertől akár 1 kilométerig is terjedhet. A gyors feláramlás miatt a termik megnyúlik, így egyre gyorsabbá válik a függőleges tengely menti örvénylés. Szélsőséges esetben a forgás sebessége akár a 200 km/órát is elérheti, míg a porördögök haladási sebessége megközelítheti a 100 km/órát, de állhatnak szinte egy helyben is.

Gyakran meglehetősen rövid életűek és gyengék, élettartamuk néhány másodperctől néhány tíz percig terjed. A sivatagokban gyakrabban fordulnak elő poros forgószelek, amelyek ott olykor fél óránál is tovább tarthatnak és erőteljesebbé is válhatnak. A forgásirány független a Coriolis-erőtől, ezért a porördög foroghat balra és jobbra is.

A tornádókhoz annyiban hasonlítanak, hogy mindkettő kialakulása függőlegesen áramló és forgó mozgást végző légtömeghez kötődik. Míg azonban a porördögök a „szép idő” jelenségei és a felszín felől indulnak, a tornádók zivataros időhöz, legtöbbször szupercellákhoz kapcsolódnak és a felhőkből nyúlnak alá." (Forrás: Wikipedia)