Órákkal korábban vásárolt Chrysler gyulladt ki az M86-oson – kereskedőtől vették a használt autót

A sofőr elmondása alapján először égett műanyag szagát észlelték, majd másodpercekkel később már füstöt is láttak. Azonnal félreállt az út szélére.

A gépkocsiban volt porral oltó, azonban azzal már nem tudták megfékezni a lángokat, csak egy kicsit késleltetni a terjedést. A sárvári tűzoltók kiérkezésére a motortér teljes terjedelmében lángolt.

A tüzet gyorsan eloltották, személyi sérülés nem történt.

Az autó vezetőjétől megtudtuk, hogy a használt, benzines Chryslert Budapesten vásárolta, néhány órával korábban, autókereskedőtől. A fiatalember hosszabb ideig keresgélte a számára megfelelő autót, azonban még 200 kilométert sem tehetett meg vele, mielőtt kiégett a motortér.

Az üvegtörmeléket a Magyar Közút munkatársa takarította le az úttestről.

Visszakérheti-e a pénzt a vásárló az autókereskedéstől?

Jelen esetben a károsult sofőr visszakérheti a pénzt az autókereskedéstől, mivel rendeltetésszerű használat során, rendkívül rövid időn belül jelentkezett a kocsit használhatatlanná tevő hiba. Az eladó akkor mentesülhet a fizetéstől, ha az autó rejtett hibájával a vásárláskor a vevő pontosan tisztában volt. Ilyenkor azonban a szerződésben is rögzíteni kell ezeket a hibákat, a későbbi viták elkerülése érdekében. Azokra a meghibásodásokra, amelyek nem voltak ismertek a vásárláskor, nem érvényes az eladó mentesülése.

A hibás jármű visszavételére a szavatosság törvényben meghatározott ideje áll rendelkezésre, ami vállalkozással, autókereskedéssel kötött szerződés esetén egy és két év közötti időtartam, a szerződésben foglaltaknak megfelelően.

Ha az autóval kapcsolatos hibás teljesítés miatt kellékszavatossággal szeretne élni a vevő, akkor négyféle módon rendezheti az igényét. A Ptk. garantálja, hogy a rejtett hibát az eladónak ki kell javítania, az autót ki kell cserélnie, a vételárat le kell szállítania vagy teljesen vissza kell térítenie, a vevő választásának megfelelően. (Forrás)

A kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy bármilyen termék eladásáról is legyen szó, a kötelezett (a termék eladója, a szolgáltatásnyújtást teljesítő fél) a termék hibájáért (pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba-ok miatt bekövetkező hibáért) kellékszavatossági felelősséggel tartozik.

Az adásvételi szerződésekben az eladói pozícióban lévő fél ezen felelősségét csakis a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezért nevezik rejtett vagy gyártási hibának).

Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta-e, hogy hibában (pontosabban hiba-okban) szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben. (A rosszhiszeműség a vevő esetleges kártérítési igényének érvényesítése szempontjából releváns körülmény.) (Forrás)