Gyermektartási pénzért lopták el a babát Szombathelyen
Bűnösnek érzi magát az a nő, aki tavaly júliusban a társával ellopott egy egynapos újszülöttet a szombathelyi Markusovszky kórházból, ennél többet azonban nem mondott a Szombathelyi Járásbíróságon csütörtökön kezdődött büntetőpere tárgyalásán. Korábbi vallomásából derült ki, hogy az Ausztriában dolgozó, jól kereső akkori élettársától akart „pénzt lenyúlni”, gyerektartást kapni oly módon, hogy azt mondja, tőle van a baba.
A vasi kriminalisztika történetében példátlan eset történt tavaly július 9-én: a kis Hédi mindössze egy nappal korábban, kedden látta meg a napvilágot a megyei kórház szülészetén, szerdán azonban egy férfi és egy nő ellopta őt a kiságyából, mialatt az édesanyja a folyosón beszélgetett a hozzátartozóival. A bűncselekménnyel három személyt vádolt meg az ügyészség, a per csütörtökön kezdődött a Szombathelyi Járásbíróságon.
A kórházból elvitt csecsemő ügyének tárgyalása
Dr. Bernáth Norbert ügyész szerint az elsőrendű vádlott Cz.-né O. Klára és a másodrendű vádlott P-K. Zoltán terhére róják a 18. életévét be nem töltött személy sérelmére társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettét, valamint családi jogállás megsértésének kísérletét. A férfit felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével is vádolja az ügyészség. A harmadrendű vádlott, H. Barbara vétke, hogy hamis magánokiratot használt fel.
Dr. Farkasné dr. Diós Mária bíró büntetőtanácsa előtt nem tett vallomást a 39 éves Cz.-né O. Klára, mindössze annyit válaszolt kérdésre, hogy bűnösnek érzi magát. Korábbi vallomásai közül azt tartotta fönn, amelyben elmondta: akart egy kislányt magának, mert tavaly márciusban elvetélt, ám ezt nem közölte a párjával. Öt fia van, közülük négy kiskorú, az élettársa Ausztriában dolgozik, jól keres, és úgy gondolta, ha lesz egy csecsemője, azt mondja majd, hogy a párja az apa, akitől így gyerektartás címén sok pénzt „lenyúlhat”. P-K. Zoltán az unokaöccse, aki az asszony szerint azért ígérte meg neki, hogy „hoz egy babát”, mert úgy hitte, börtönbüntetést kap egy korábbi ügye miatt, s amíg a szabadságvesztését tölti, a nagynénje vigyáz a holmijára, és csomagokat is küld majd neki.
A férfi állította: az asszony vázolta föl a teendőket, tőle azt kérte, hogy készítsen tanulmányi szerződést a nő keresztlányának, H. Barbarának, aki a dokumentumokkal munkára jelentkezik a szülészeten, és ily módon földeríti a terepet. Gyártson a férfi kitűzőket is, amelyek azt igazolják, hogy takarítóként, ápolóként feltűnés nélkül megjelenhetnek a gyerekágyas osztályon.
P-K. Zoltán a papírokat könyvtári tagként a megyei bibliotékában számítógépen készítette el; az asszonynak adta, aki továbbította azokat H. Barbarának, aki ugyan egyszer jelentkezett is a kórházban, ám mivel a dokumentumok hiányosak voltak, másnap kellett volna pótolnia. A huszonéves nő azonban – jóllehet korábban még a celldömölki kórházban is járt a keresztanyjával terepszemlét tartani - „kihátrált a történetből”, többet nem ment vissza Markusovszky kórházba. A nyomozáskor ugyan még úgy nyilatkozott, hogy a keresztanyja pénzt ajánlott a közreműködéséért, a bíróságon azonban ezt tagadta.
A vádlottak olykor egymást meghazudtoló vallomásokat tettek, H. Barbara elismerte a bűnösségét, P-K. Zoltán csak részben. A csecsemőt Cz.-né O. Klára – aki előzőleg mindenféle babaholmit beszerzett otthonra - hozta ki a kórteremből, ő is vitte a Váci utcai lakásába, s csak annyi időre adta át az unokaöccsének, amíg a szülészet lépcsőházában megvált a takarítóköpenyétől.
A bíróság tanúkat is meghallgatott, köztük a kis Hédi édesanyját, F. Vanesszát. A kismama zokogva kezdte a vallomását, mint mondta, a kilenc hónapja történtek most is megviselik. P-K. Zoltánt ismerte, a bűncselekmény délelőttjén is találkozott vele és Cz.-né O. Klárával a kórházi folyosón. Kérdezgették a kislányáról: mi a neve, mikor született, mekkora súllyal, hány centi, és amikor a karjaiban látták, megjegyezték, hogy milyen aranyos gyerek. Akkor úgy találta, ezek szokványos kérdések egy frissen szült asszonyhoz.
De július 9-én délután is ott járt-kelt a szülészet folyosóján P-K. Zoltán, aki azt mondta, ott dolgozik, csakhogy éppen nincs teendője, azért mászkál föl s alá. Még Vanessza látogatóival is szóba elegyedett. Az újdonsült kismama édesanyjának egy megjegyzést is tett: „Röhögsz? Mindjárt nem fogsz!” Vanessza mindezt csak azután találta furcsának, hogy visszatérve a kórterembe, nem lelte a leánykáját a kiságyban.
A rendőrség az eltűnése után röviddel épségben megtalálta a kislányt Cz.-né O. Klára lakásán, ahol P.-K. Zoltánt is elfogták.
A bíróság az ügyészi indítványnak helyt adva elnapolta a tárgyalást: a következőre újabb tanút és igazságügyi orvos szakértőt is beidéznek. Továbbá elrendelte a harmadrendű vádlott elmeszakértői vizsgálatát.
A tárgyalást követően szót váltottunk F. Vanesszával. A kislányáról kérdeztük a fiatal anyukát, akinek a szemében ekkor már örömkönnyek csillogtak. Úgy gondolja, az eléggé el nem ítélhető tett a kisgyermekben nem hagyott nyomot. Büszkén mesélte, hogy a kis Hédi az első önálló lépéseit is megtette már…
A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá.
Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.
A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.