Videó: Lassítva mutatjuk a lángoló zsírra öntött vizet követő "gőzrobbanást"

Vannak dolgok, amiket nehéz elképzelni addig, amíg az ember nem látta. Az égő zsírra tűzoltási céllal rázúdított víz hatása pontosan ilyen. Ugyan, mi baj történhet belőle, miért ismételgetik állandóan, hogy nem szabad? Reméljük, hogy videónk megtekintése után ez nem lesz kérdés többet.

A helyszínen tartózkodók a hőhullámot is érezték, pedig biztonságos távolból nézték az eseményeket. Az, aki közvetlen közelről a lángoló zsírba, vagy olajba önti a vizet biztosan nem ússza meg kis arcpírral az esetet.

Az égő zsír önmagában nem igazán veszélyes, ha nincs az edény fölött közvetlenül polc, vagy páraelszívó. A legegyszerűbb módja a lángok eloltásának, ha fedő kerül az edényre és a hőforrást is kikapcsolják az edény alatt. Ilyenkor a galiba megúszható egy hosszabb szellőztetéssel.

De mi történik, ha valaki megfeledkezik az intelmekről és izgalmában azonnal vízzel próbálja oltani az égő olajat? A GyújtóForrás portál érthetően összefoglalta a lényeget.

1. A víz sűrűsége (1.000 kg/m³) nagyobb, mint az étolajé (910 kg/m³), így az edénybe öntött víz egy része azonnal a lángoló étolaj alá folyik.
2. A víz 100 ⁰C-on felforr, és gőzzé alakul. Mivel az égő olaj ekkor már közel 400 ⁰C-os, a gőzzé alakulás pillanatok alatt, szinte robbanásszerűen lezajlik.
3. A gőzzé alakulás során a víz kitágul, és az edényből kivetődik, miközben „viszi” magával az égő olajcseppeket, beborítva ezzel akár az egész konyhát. A lángnyelv ilyenkor akár 3 méter magasságig is felcsaphat.
4. A megnövekedett nyomás képes akár az ajtókat, ablakokat, falakat kitörni, elmozdítani.
5. A szanaszét fröccsenő égő étolajcseppek a környezetben lévő gyúlékony anyagokat meggyújtják, és nagyon súlyos égési sérüléseket okozhatnak az ott tartózkodóknak. (Forrás: gyujtoforras.hu)