Cáfolja a Nébih a sertéspestis fertőzéssel kapcsolatos szóbeszédet az úttestre ömlött belsőségek esetében

Ahogyan arról már részletesen beszámoltunk, február 8-án kb. 10-12 tonna állati belsőség ömlött a 86-os és 87-es utak közös szakaszára egy szlovén rendszámú teherautóról. A hozzánk több helyről eljutott szóbeszéd szerint az állati szervekből kimutatták a sertéspestist, ami emberre ugyan nem veszélyes, de a házi sertésekre és a vaddisznókra végzetes lehet. A 112Press kérdéseire a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) válaszolt.

Valós-e az az állítás, hogy a szállítmány sertéspestissel és egyéb kórokozókkal volt fertőzött?

A kérdésben szereplő állítás nem valós. Az úttestre került állati melléktermékek nem fertőzött állatokból származtak, ezért az általános higiénia kockázatokon túlmenően az eset nem jelentett járványveszélyt. Ugyanakkor az alapvető higiéniai kockázatokra való tekintettel szükséges volt a szennyeződés haladéktalan eltávolítása, valamint a terület szakszerű fertőtlenítése, amit a szakemberek maradéktalanul elvégeztek.

Az eset után készült részletes videóösszefoglalónk, drónfelvételekkel:
 

Honnan, melyik országból indult a szállítmány? Volt-e megfelelő dokumentáció a származási helyről és a leölt állatok egészségügyi előéletéről?

Magyarország a szóban forgó esetben tranzitország volt, a szállítmány egy szlovák vágóhídról indult, a helyi hatóság által kiadott jogszabály szerinti dokumentum kísérte. Az állatimelléktermék-szállítmány vágóhídon levágott, egészséges állatok nem emberi fogyasztásra szánt részeit tartalmazta.

Hova tartott a szállítmány és milyen céllal? A szóbeszéd szerint "párizsi jellegű készítmény", vagy állateledel készült volna belőle, Olaszországban.

A szállítmány Olaszországba tartott, egy állati melléktermékeket feldolgozó üzembe, amely az olasz hatóság listáján engedélyes üzemként szerepel.

Állati melléktermékekből emberi fogyasztásra szánt termék nem állítható elő, ez szigorúan tiltott az EU-ban! Bizonyos 3. kategóriájú, egészséges állatokból származó állati melléktermékek esetén ‒ mint amilyen ez a szállítmány is volt ‒ az EU vonatkozó jogszabálya lehetőséget ad arra, hogy abból kedvtelésből tartott állatok számára eledelt állítsanak elő. Ez a
jogszabály lehetőséget ad még az ilyen anyagok (feldolgozást követő) biogáz vagy komposztálási célú felhasználására is.

Megfelelt-e a teherjármű az ilyen jellegű rakomány szállítására?

A teherjármű nem felelt meg az ilyen jellegű rakomány szállítására előírt jogszabályi előírásoknak.

Tervezik-e az állati szervek, belsőségek szállítási módjának vizsgálatát a közeljövőben?

Magyarországon minden hasonló, állati mellékterméket szállító jármű esetében kötelező az előzetes engedélyeztetés.  A magyar előírások EU jogszabályi előírásokon alapulnak. Alapvetően minden más tagállamnak is hasonló előírásokat kell megkövetelnie a szállítmányozó cégeiktől. Minden engedélyezés az engedélyező tagállami hatóság feladata és felelőssége. A Nébih feladata a mostani eset kapcsán az érintett (engedélyező) tagországok értesítése az erre a célra szolgáló AAC rendszeren keresztül.

A magyar hatóságok által engedélyezett és nyilvántartásba vett szállítók nyilvános listája elérhető a Nébih honlapján (XIII. szakasz alatt, TRANS rövidítéssel jelölve).

Az állati melléktermékekkel foglalkozó vállalkozásokat (beleértve a szállítmányozókat is) a Nébih, valamint a vármegyei kormány- és járási hivatalok mint élelmiszerlánc-felügyeleti szerv minden évben kockázatbecslésen alapuló, éves ellenőrzési terv részeként ellenőrzi.

Milyen jellegű bírságra számíthat a szállítmányozó cég vagy a sofőr?

A bírságot a hatályos élelmiszerlánc-felügyeleti jogszabályok alapján a Vas Vármegyei Kormányhivatal fogja kiszabni.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság mértéke 15 ezer forinttól többmilliós összegig is változhat a jogsértés körülményeitől függően.

„11. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság alapösszege tizenötezer forint. (2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság mértékének megállapításához a bírság alapösszegét a jogsértés körülményeitől függően meg kell szorozni az 5. számú mellékletben meghatározott szorzókkal.”