Idegessége buktatta le a 302 kilónyi vágott dohánylevelet rejtegető férfit

A pénzügyőrök közterületi ellenőrzést végeztek egy pécsi garázssoron, amikor feltűnt nekik egy garázsból kilépő férfi, aki láthatóan zavarba jött az egyenruhásoktól. A járőrök átvizsgálták az autóját, de nem találták meg a stressz forrását, csak egy számozással rendszerezett kulcscsomót, ami az egyik garázs ajtajához vezette őket. 

A gépkocsitárolóból 30 darab fekete szemeteszsákból, több mint háromszáz kilogramm vágott fogyasztási dohány került elő, egy kartondobozból pedig mintegy négyszáz doboz magyar zárjegy nélküli, Marlboro márkájú cigaretta. A férfi a dohánytermék eredetét nem tudta igazolni.

A pénzügyőrök összesen 302,5 kilogramm vágott fogyasztási dohányt és 430 doboz, vélhetően külföldi eredetű cigarettát foglaltak le, amelynek értéke több mint 25 millió forint. Jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás bűncselekménye miatt indítottak eljárást.

A NAV felhívja a figyelmet arra, hogy dohánytermék csak a NAV által nyilvántartásba vett, regisztrációra kötelezettek között értékesíthető és adható közvetlenül. A dohánylevél „napszámos” munkavégzés ellenértékeként sem adható át az idényjellegű munkát végző munkavállalónak.

2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról

28. Szárított és fermentált dohány előállítása, tárolása és kereskedelme

39. § (1) Állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel szükséges dohánynövény termesztéséhez, szárított dohány és fermentált dohány belföldre történő behozatalához, tárolásához, értékesítéséhez és külföldre történő kiszállításához.

(2) Regisztrációra kötelezett a) a termelő, b) a termelői csoportok elismeréséről szóló miniszteri rendelet szerinti termelői csoport, c) az a fizikailag, így különösen fallal, kerítéssel, mérési ponttal elkülönített, egy technológiai egységet képező üzem, ahol elsődleges dohányfeldolgozást és fermentálást eredményező eljárással fermentált dohányt állítanak elő, d) a dohánygyártmány előállítását végző adóraktár engedélyese, e) az a gazdálkodó, aki belföldre szárított dohányt és fermentált dohányt behoz, f) az a gazdálkodó, aki regisztrációra kötelezettől – kivéve az e pont szerinti regisztrációra kötelezettet – szárított dohányt és fermentált dohányt vásárol, regisztrációra kötelezett részére történő továbbértékesítési céllal, g) az a gazdálkodó, aki szárított dohány vagy fermentált dohány felhasználásával gazdasági tevékenység keretében nem dohánygyártmányt állít elő.

(3) A (2) bekezdés a) pontja alá tartozó termelőként az állami adó- és vámhatóság azt regisztrálja, aki a dohánynövény termesztést hatályos, írásbeli termelési és értékesítési szerződés alapján végzi, továbbá a megtermelt dohányt a végrehajtási rendeletben meghatározott módon tárolja. Az állami adó- és vámhatóság a termelőt a szerződés hatályvesztésekor törli a nyilvántartásából.

(4) A (2) bekezdés c) és d) pontja alá tartozónak minősül a) a regisztrációra kötelezett használatában álló, az üzem vagy adóraktár területén kívül található, szárított dohány és fermentált dohány tárolására, raktározására alkalmas, regisztrált tároló, b) az olyan regisztrált külföldi rendeltetési hely is, ahova a szárított dohány és a fermentált dohány írásbeli szerződés alapján kiszállításra kerül.

(5) Szárított dohány és fermentált dohány csak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett regisztrációra kötelezettek között értékesíthető és adható át közvetlenül vagy írásbeli szerződésben megbízott fuvarozó, szállítmányozó igénybevételével.

(6) A (2) bekezdés e) pontja szerinti dohányimportáló és a (2) bekezdés f) pontja szerinti dohánykereskedő köteles az áruforgalmát pontosan nyilvántartani, valamint az árumozgásokat szállítmányonként, legkésőbb az adott importálási, dohánykereskedelmi ügylet megkezdéséig az állami adó- és vámhatóságnak bejelenteni.

(7) A (2) bekezdés g) pontja szerinti gazdálkodó kérelmében részletesen leírja a gyártási folyamatot, amelyben szárított dohányt vagy fermentált dohányt használ fel. A kérelemben foglaltakat az állami adó- és vámhatóság szükség szerint helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti.

(8) A 34. § (2) bekezdésétől eltérően a nyilvántartásba vett adatok változását a regisztrációra kötelezett a változás bekövetkezésétől számított 5 napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz.

 

66. § Dohánynövényt tilos végfelhasználó számára értékesíteni, illetve végfelhasználónak beszerezni.

145. § (1) *  A jövedéki adó mértéke * 

a) *  a cigarettára 29 500 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 41 800 forint/ezer darab,

b) *  a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4840 forint/ezer darab,

c) *  a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra 25 960 forint/kilogramm,

d) *  a töltőfolyadékra 33 forint/milliliter,

e) *  az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott ea) egyszer használatos termékeire 35 forint/darab (szál), eb) folyadékára 70 forint/milliliter,

f) *  a füst nélküli dohánytermékre 25 960 forint/kilogramm,

g) *  a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre 25 960 forint/kilogramm,

h) *  a hevített termékre 35 forint darabonként (szálanként).

(2) A jövedéki adó megállapítása szempontjából a cigaretta tételes adójának alapját kétszerezni kell, ha annak hossza – füstszűrő és szopóka nélkül – meghaladja a 8 centimétert, de nem hosszabb, mint 11 centiméter, háromszorozni kell, ha annak hossza – füstszűrő és szopóka nélkül – meghaladja a 11 centimétert, de nem hosszabb, mint 14 centiméter; az előzőek szerinti mérettartomány minden további 3 centiméterenkénti növekedése esetén a tételes adó alapjának szorzószámát eggyel növelni kell.

Forrás - Wolters Kluwer