Tragikomikus tárgyalás - bíró előtt a Guruló forintok alkotás "műkritikusa"

"Nem járulok hozzá!" - hallatszott a rabomobilból a rablással és lopással vádolt V.M.R. hangja, amikor felfedezte, hogy rá várunk fényképezőgéppel. Később kifejtette, hogy nem azért csinálta a stiklijeit, hogy bekerüljön az újságba. Főleg nem a Guruló forintokkal. Ez egy hetvenes években készült műalkotás az egykori OTP, ma Vas Megyei Kormányhivatal falán, ami már több vandált is "megihletett". V.M.R.-nek akkor még fogalma sem volt arról, hogy egy műalkotásról van szó, ő a rezet azonosította, mint pénzzé tehető tárgyat.

A dr. Nárai József tanácsa vezette tárgyalás kis késéssel kezdődött. "Addig vigyük be a csurmába" - vetette fel a megbilincselt vádlottat kísérő bv-s. A csurma a vádlottak részére kialakított várakozóhelyiség a börtönszlengben. "Főnök, ne! Attól bereccsenek!" - tiltakozott V.M.R., aki végül megúszta ezt a traumát, nem reccsentette be a csurma.

- Áprilisban jár le az egyik büntetésem, talán augusztusban szabadulok, ha maga nem ítél el. Nem olyan jó ám a börtönben, maga ezt nem tudja elképzelni! - kezdett erősen a vádlott, amikor a bíró arról érdeklődött, meddig marad a rácsok mögött az eddig rá kiszabott büntetések miatt. A férfi most rablás és dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás miatt állt bíróság elé. A férfi csak a lopást ismeri el.

- Igen, leütöttem és megvertem azt a férfit, de nem raboltam ki - állította határozottan, majd kifejtette, hogy a rendőrségen nem mert 100 százalékig igazat mondani, mert ott szerinte vademberként tartják nyilván.

A bíró erre meglobogtatott egy vaskos iratköteget, mielőtt a vádlott eljuthatott volna odáig, hogy ő egy ma született bárány. Az iratok a 26 éves vádlott priuszát tartalmazták. Többek között Szombathelyen, Körmenden és Kőszegen is többször elítélték már a férfit például bűnszervezetben elkövetett többrendbeli lopásért, információs eszközzel elkövetett csalásért (lopott bankkártya használata), betöréses lopásért, garázdaságért, közokirattal visszaélésért és kábítószerrel való visszaélésért.

- Ezt azért soroltam fel, mert az állítja, hogy  csak a rendőrök állítják be bűnözőnek - tette hozzá a bíró.

- Isten bizony, nem lesz több - fogadkozott V.M.R.

- Kilenc osztályt végeztem. Kőművesnek tanultam, de nem fejeztem be, mert jöttek a lógások, csajozások, de semmi nem lett belőlük. Élettársam már nincs, mert szakítottam vele, mondtam, hogy én nem hiszek a mesékben. Egy ideig egy ***-i vállalkozásban dolgoztam, nem bejelentve, csak alkalmi munkásként, havi 150 ezer forintért, kőművesként. Elégedettek voltak velem - vázolta életpályáját a vádlott, akiről a szakértők korábbi eseteknél megállapították, hogy disszociális személyiségzavarban szenved, magatartása deviáns, nincs bűntudata, csupán a büntetéstől fél.

A Guruló forintok

- Művészetkritika volt? Nem tetszett a térplasztika? - kérdezte a bíró V.M.R.-t, a műalkotás réz elemeinek lefeszítésére terelve a szót.

- Jött egy hülye ötlet...

- Ember, a város közepén? Kamerák előtt?

- Amikor felnéztem és megláttam a térfigyelő kamerát, akkor rájöttem, hogy ez egy rossz ötlet. Normális ember nem csinál ilyet. (A teremben többen bólogattak.) Kb. 3-4 ezer forintot kaptam volna érte, de csak a Casino épületéig jutottam a rézzel, de jöttek a rendőrök és elvették.

- Amikor meglátta a kamerát nem gondolta, hogy hagyni kellene?

- Azt gondoltam, hogy talán nem ismernek fel.

-M.! Magát a környéken minden rendőr ismeri!

- Tudtam, hogy lebukok.

- Józan volt?

- Nemigen.

- Mit ivott?

- Herbáloztam.

- Tudja, hogy ez a szer veszélyesebb az alkoholnál?

- Persze. Ott a tesóm, neki nagyon durván vége lett.

A bíró ezután eseteket sorolt elrettentésül az elmúlt évekből, tönkre vágott szervű herbálosokról, ablakon kiugró tinikről. Mindezt szinte atyáskodva, nem lekezelően. Próbált hatni V.M.R.-ra, akinek sikerült is megérinteni a lelkét.

- Több vagyok én annál, mint aki maga előtt van, bíró úr!

- Igen, ezt szeretném én is látni - zárta le a kört a bíró.

Tagadja a rablást, csak a beszólásért ütötte le az "öreget"

V.M.R. végig határozottan tagadta, hogy kirabolta volna T.J.Z.-t, azt azonban elismerte, hogy alaposan ellátta a baját.

- Meghiúsult egy színező munka, ezért megittam pár pohár koccintós bort. A piacnál találkoztam ezzel az emberrel és kértem tőle egy cigit. Erre azt mondta, hogy "mindig itt koldultok, büdös cigányok, miért nem dolgoztok?" Erre szemen köptem és fellöktem. Utána még magyarázott, de nem tudom, mit...

- Nem lehet, hogy azt kérte, hogy ne bántsa?

- Nem tudom. Biztosan nem, mert akkor nem bántottam volna. De én semmihez nem nyúltam, csak megvertem. Ha tényleg elvettem volna a 25 ezer forintját, akkor nem csak a saját igazolványomat foglalják le tőlem a rendőrök. Még cigi sem volt nálam. Hat évet fociztam ***-ban, középpályán, ha elfutottam volna, nem érnek utol. Ha meg tényleg két percet ütöm, mint ahogy állítják, akkor nem kel fel. Két perc az hosszú idő - mélázott el a vádlott.

-A 80 centis botot a kukánál vettem magamhoz, amikor az öreg visszaszólt, miután leütöttem. Két-háromszor ütöttem meg bottal. A fejét, a kezét, a lábát... De nem raboltam ki. Ha kirabolom, akkor nem elmegyek a helyszínről, bíró úr?

- Nem tudom, viszonylag ritkán szoktam rabolni - dörzsölte meg a halántékát a bíró, majd felolvasta a vádlott első vallomását, amiben a verésről sem volt szó. Akkor azt vallotta V.M.R., hogy a leégett Casino-ban ébredt, majd elindult koldulni. Amikor összejött 500 forint, akkor vett egy üveg bort, amit hajléktalanokkal ivott meg a Borostyánkő áruháznál, majd visszament a piachoz.

Nagyon durvák a rendőrök!

V.M.R. kifejtette, hogy azért hallgatta el a verést a rendőrök előtt, mert félt tőlük. "Nem akarok vádaskodni, de nagyon durvák a rendőrök Szombathelyen" - panaszolta a férfi. A bíró kérdésére személyleírást adott az általa megvert férfiról: "Kb. 55 éves, igénytelen, öreg, szakállas alkoholista" - írta körül a vádlott az áldozatát.

- Akkor nagyon jól tartja magát, mert az úr 63 éves - szúrta közbe a bíró.

- Én udvariasan kértem tőle cigit...

- És mit jelent Önnél, hogy udvariasan?

Az illemkörök lefutása után a férfi ismét visszatért az agresszív rendőrök témakörre.

- Beismerem, hogy a rendőrségen nem mondtam igazat. Tudtam, hogy bántani fognak, ha igazat mondok. Az összestől tartok.

- Megfenyegették magát?

- Testi kényszert alkalmaztak folyamatosan. A két nyomozó normális volt. Fel voltam háborodva. Azt is mondták, hogy kiabáltam, amikor vertem az öreget. Miért óbégattam volna? Nem élünk az őskorban! Miért kiabálnék közben?

- Maga csendesen szokta verni az embereket? - csapta le a magas labdát a bíró. V.M.R. elengedte a füle mellett a kérdést.

- Nem cselekedtem helyesen. De nem tudják elképzelni, mit élek át a börtönben miatta. Ez az ember nem foglalkozik az emberi sorsokkal, nem érdekli, hogy engem akár hét évre is ítélhetnek...

- Hallja, amit mond? Ön haragszik arra az emberre, akit összevert?

- Hát igen. Miért kell azt állítania, hogy kiraboltam?

- Van itt egy hosszabb levél, de ez nem az Ön írása. Ezt az írást ismerem...

- Igen, egy kávémba került, hogy megírja az illető…

- Majd küldök egy új Btk.-t neki - csipkelődött a bíró, jelezve, hogy néhány hivatkozás nem állja meg a helyét a levélben.

Egy tanú meghallgatása következett, aki a Guruló forintok című műalkotás megrongálásával kapcsolatban nyilatkozott. Tisztázódott egy levélben az is, hogy a térplasztika már nem az OTP tulajdona, mivel eladták Szombathely városának. Ennek ellenére ugyanabban a levélben fenntartották az igényüket a kártérítésre.

Érdekes felvetés: lehetett-e 25 ezer forint a megvert hajléktalannál?

V.M.R. indítványozta, hogy tanúként hallgassák meg a hajléktalanszálló gazdasági ügyekért felelős munkatársát. Állítása szerint ugyanis a hajléktalanszállón visszatartják a hajléktalanok juttatásait, rokkant nyugdíját, hogy egyszerre ne legyen náluk nagyobb összeg. Ezzel elkerülhető, hogy azt elvegyék tőlük a társaik, vagy hogy egy nap alatt eligyák az egészet. Emiatt a megvert férfinél sem valószínű, hogy lehetett 25 ezer forint, amit ő állítólag elrabolt tőle. A bíró a hajléktalanszálló vezetőjét idéztette be a következő, áprilisi tárgyalásra, ez azonban nem tetszett a vádlottnak.

- Miért gond ez? Voltak magával gondok a hajléktalanszállón?

- Egy-kettő volt. Hát ide ne jöjjön az a nő. Nem szimpatikus nekem.

Nem érkeztek meg a tanúk

Az elsőként meghallgatott kivételével a többi beidézett tanú nem érkezett meg a tárgyalásra és távol maradt a megvert sértett is, aki a szembesítésekre sem ment el. Ez látszólag nem lepte meg a bírót. Egy hölgy jelezte írásban, hogy beteg, egy másik tanúról pedig kiderült, hogy megromlott egészségi állapotban éppen börtönbüntetését tölti. A többieket elővezettetik a következő tárgyalásra.

Bíró előtt a Guruló forintok alkotás "műkritikusa"