Súlyosabb büntetést kapott a biztosítási csaló - hamis orvosi papírokkal csalt ki 16 millió forintot

A Vas Vármegyei Főügyészség másodfokú ügyészségként eredményesen indítványozta a büntetés súlyosítását azon vádlott ügyében, akinek a bűnösségét a Szombathelyi Járási Ügyészség vádirata alapján eljáró Szombathelyi Járásbíróság folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében állapította meg.

Az ítéleti tényállás szerint a terhelt az ismerősei által, továbbá saját és családtagjai nevében kötött baleset- és egészségbiztosítási, illetve lakás- és szabadidő biztosítási szerződések alapján a 2011. évtől kezdődően hét és fél éven keresztül, 45 alkalommal valótlan tartalmú kárkifizetési kérelmeket nyújtott be az egyik biztosító társasághoz, amelyekhez a biztosító megtévesztése érdekében hamis orvosi dokumentumokat is csatolt. A férfi ezzel több mint 16 millió forint kárt okozott a sértettnek.

A Szombathelyi Járási Ügyészség a vádiratában – amennyiben a vádlott a bíróság előkészítő ülésén beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról – 2 év 6 hónap börtönbüntetés, 600 ezer forint pénzbüntetés és 3 év közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta. A vádlott az előkészítő ülésen az ügyészség mértékes indítványát nem fogadta el, beismerő vallomást nem tett, így az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen megállapította a vádlott bűnösségét és vele szemben az ügyészi mértékes indítvánnyal egyező büntetést szabott ki.

A súlyosításra irányuló ügyészi, a felmentésre irányuló vádlotti és védelmi fellebbezések alapján eljáró Szombathelyi Törvényszék másodfokú bíróságként az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a vádlott büntetését – a mértékes indítványhoz képest jóval – akként súlyosította, hogy a szabadságvesztés tartamát 3 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 4 évre felemelte.
 

2018 júliusában bevezetett új büntetőeljárási törvény nem titkolt célja volt az eljárások gyorsítása, a bíróságok munkaterhének csökkentése. Ennek egyik eszköze a szakmai körökben “ mértékes indítványnak” nevezett lehetőség. A híradások sokszor tévesen úgy értelmezik ezt az indítványt, hogy az ügyész és a vádlott megegyeztek egymással. Valójában azonban nincs szó megegyezésről. Mit is takar akkor valójában ez a jogintézmény? - erre a kérdésre igyekszik választ adni a Folyékonyan jogászul kisfilm. (Forrás)