Nyolc év fogház az ágyneműtartós gyilkosnak

A bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat emberölés bűntettében, hivatalos személy elleni erőszak bűntettében és  közúti veszélyeztetés bűntettében. Ezért őt halmazati büntetésül 8 évi fogházbüntetésre, mellékbüntetésül 8 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

A megállapított tényállás lényege szerint a vádlott 2009. júliusában ismerkedett meg a sértettel, 2009. augusztusában összeköltöztek a vádlott szüleinél. A sértett 2010. év elejétől elhelyezkedett egy kft.-nél, ahol egy munkatársával szerelmi kapcsolata alakult ki. A vádlott és a sértett viszonya 2010. áprilisától megromlott, mivel a vádlott gyanakodott, hogy a sértettnek van valakije. Ennek ellenére 2010. június 7-én a vádlott és a sértett egy szombathelyi közös albérletbe költözött. A vádlott féltékenységében többször bántalmazta a sértettet, majd 2010. június 18-áról 19-ére virradó éjjel a közös albérletükben, féltékenységében a sértett testét -elsősorban fejét- ütlegelte, majd megfojtotta őt. A sértett halála erőszakos okból, a nyak lágyrészeinek megragadása, leszorítása következtében elszenvedett fulladás folytán következett be. A vádlott a holttestet lepedőbe csavarta, kábellel átkötötte és az ágyneműtartóba helyezte. A vádlott  úgy tett, mintha keresné a sértettet, akinek a telefonjáról megtévesztő üzeneteket küldött.

2010. június 20-án, 19 óra körül a vádlott gépkocsijával Szombathelyről kifelé haladt, nagy sebességgel, szabálytalan előzéseket hajtott végre. Egy azonos irányba haladó rendőr járőr fény- és hangjelzéssel követni kezdte. Az autós üldözés a 8-as számú főúton ért véget, ahol a vádlott pályaelhagyásos balesetet szenvedett, amely miatt életveszélyes állapotban került kórházba.

Megállapította a bíróság, hogy a vádlott beszámítható, beszámítási képessége a cselekmény elkövetésekor enyhe fokban volt korlátozott. Jelenleg a baleset következményeként a nála kialakult organikus pszichoszindróma miatt a beszámítási képessége súlyos fokban korlátozott. Ezt és a szabadságvesztés-büntetés elviselését megnehezítő hatását nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a bíróság és többek között emiatt eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot állapított meg, így börtön helyett, fogházbüntetésre ítélte.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, míg a védő elsődlegesen felmentésért büntethetőséget kizáró okból, másodlagosan a bűnösség téves megállapítása miatt felmentésért, harmadlagosan téves minősítés, végül korlátlan enyhítés alkalmazása miatt jelentett be fellebbezést.