Mire figyeljünk a mezőgazdasági erő- és munkagépek használatakor?
A hosszú téli időjárást követően megérkezett a mezőgazdasági munkák megkezdésére alkalmas szárazabb és melegebb tavaszi idő. A földeken, mezőgazdasági földterületeken elkezdődtek a tavaszi munkálatok.
A gazdálkodók mezőgazdasági erőgépeik munkába állítása előtt gépszemlét tartanak, valamint minden évben ajánlott ismételt tűzvédelmi oktatást tartani a dolgozók részére. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény rendelkezik a gazdálkodó kötelességéről az alkalmazottjai irányában tartandó tűzvédelmi oktatás megtartásáról, éves továbbképzéséről, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat pedig tartalmazza a mezőgazdasági erő- és munkagépek és járművek használatával kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat:
A mezőgazdasági erő- és munkagépek
607. §(1) A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, legalább 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül az I. fokú tűzvédelmi hatóságnak meg kell küldeni.
(2) Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
(3) A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.
(4) Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.
(5) Munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.
(6) Az arató- és cséplőgépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.
(7) Az erő- és munkagépet, arató- és cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.
608. §(1) A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.
(2) A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.
(3) Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
Járművek
599. §A járművön a vonatkozó jogszabály szerint elhelyezett tűzoltó készülék állandóan hozzáférhető és vontatás esetén a vontató és a szállítmány tűzvédelmére egyaránt felhasználható legyen.
600. §(1) Az éghető folyadékot vagy gázt szállító tartálykocsinál – minden töltés és lefejtés után közvetlenül – az üzemben tartó, vagy megbízottja köteles ellenőrizni és biztosítani a tartályok csepegés- és szivárgásmentességét.
(2) A jármű előmelegítésére csak olyan eszköz, anyag használható, amely tüzet vagy robbanást nem okozhat. Erre a célra nyílt lángot használni tilos.
(3) A járó motorú jármű üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni tilos.
(4) A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos.
601. §(1) Az éghető folyadékot és gázt szállító gépjármű csak erre a célra létesített külön gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen, más gépjárművektől elkülönítve helyezhető el úgy, hogy azok bármelyike a többi gépjármű mozgatása nélkül kiállhasson. A jármű villamos berendezését feszültségmentesíteni kell.
(2) Gépjármű épület kapualjában – a családi házak kivételével – nem tárolható.
(3)155
(4) Gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen éghető folyadék, éghető gáz – a gépjárműbe épített üzemanyagtartály kivételével – nem tárolható. Üzemanyagot, éghető folyadékot, gázt lefejteni, a gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a gázüzemanyag-ellátó berendezésen javítást végezni tilos.
(5)156A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű és a kettős üzemű jármű nem helyezhető el
a)cseppfolyós (propán-bután) üzemanyag esetén – a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, jóváhagyási jellel ellátott járművek kivételével –
aa)talajszint alatti, jármű tárolására alkalmas terekben,
ab)olyan járműtárolókban, amelyekben akna, vízzár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy amelyből talajszint alatti vagy olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított,
ac)ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan nem biztosított,
b)sűrített földgáz üzemanyag esetén
ba)tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szellőzött terekben,
bb)ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan nem biztosított.
(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott terek bejáratánál, jól látható módon, a „Biztonsági szelep nélküli LPG üzemű jármű részére tilos a behajtás” feliratú táblát kell elhelyezni.”
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai szerint a mezőgazdasági munkálatokat megkezdeni csak megfelelően karbantartott, átvizsgált és a szükséges védelmi berendezésekkel, valamint a jogszabályi előírásban meghatározott tűzoltókészülék – érvényes felülvizsgálattal rendelkező és karbantartott, ép szerelvényekkel és megfelelő nyomással – járművön történő készenlétben tartásával szabad.
A betakarítási munkálatok, kazalozás, bálázás munkafolyamata sem mentes a veszélyektől, ezért az aratás megkezdése előtti gépszemlét nyolc nappal annak megtartása előtt az elsőfokú tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A szemlén túl a gép kezelője köteles napi szinten ellenőrizni a szikratörő, a kipufogó-vezeték műszaki állapotát. A tartalék üzemanyag és kenőanyag tárolási feltételeit egyaránt pontosan leírja az Országos Tűzvédelmi Szabályzat.
A tűzvédelmi előírások betartásával jelentősen csökkenthető a tűz kialakulásának esélye!
A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a szabadtéri tüzek megelőzése céljából supervisori ellenőrzéseket tart a mezőgazdasági földterületeken, valamint gépszemléket, melyek során a vonatkozó tűzvédelmi előírások, követelmények betartását vizsgálják.
A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá.
Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.
A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.