Lezuhantak az erkélyről a peches betörők

Gráf Gyula nagycenki asztalosmester. Édesapja és nagyapja is elismert iparos volt, így a családi példa ott lebegett a fiú előtt szakmaválasztáskor és büszkék lehetnek az ősök, hiszen nemrégiben megkapta a „Nagycenkért” díjat és az „Aranykoszorús asztalosmester” elismerést. Azt viszont nem tudjuk, milyen példa lebegett a két, eddig még ismeretlen betörő előtt, akik akkor látogatták meg Gráfék házát, amikor a háziak dolgoztak.

Gráf Gyula reggel indult a szülői házban kialakított asztalosműhelyébe, de két órával később hazatért valamiért. Éppen kávét főzött a konyhában, amikor zajt hallott az emeletről, ahol a lányáék laknak. Odament a lépcsőhöz és gyanútlanul felkiabált, hogy megtudja, ki van otthon. Ekkor azonban két idegen, 160 centiméter körüli férfit pillantott meg a lépcső tetején, amint éppen lefelé igyekeztek.

A házigazda elmondta a 112 Press-nek, hogy megijedni sem volt ideje, amikor a hátrébb lévő betörő megbotlott és fenéken csúszni kezdett lefelé a lépcsőn, kirúgva társa lábát is. Mind a ketten ülve érkeztek a lépcső aljára. A kissé termetesebb, kerek arcú férfi felpattant és bokszoló állásban hörögve megindult Gráf Gyula felé. Az asztalosmester azonban nem tért ki előle, megragadta a grabancánál és egy „Mi a ***t keresel te itt?” felkiáltással rázni kezdte.

A betörő ettől megrémült, kiszabta magát Gráf szorításából és az ablak felé rohant, majd egy nagyot dobbantott és a függönyön keresztül kivetette magát a bezárt ablakon. Azaz csak vetette volna, de a kétrétegű, vastag üvegnek csak az egyik fele tört be, a betörő pedig visszapattant. Nem teketóriázott sokat, újból nekifutott az ablaknak, ami most már engedett, így a betörő sikeresen kijutott a szabadba. Társa pedig utána ugrott.

A betörőket ekkor újabb meglepetés érte. Ugyan ők a földszinten mentek be a házba, de a lebukásukkor megzavarodhattak és valószínűleg azt gondolhatták, hogy ha lejönnek az emeletről, akkor már a földszinten vannak. Ezúttal tévedtek, mivel ahol kimentek, ott egy 3 méteres magasságban lévő erkély volt. Az ablaktöréstől szédült férfi erre valószínűleg már akkor jött rá, amikor át akart lendülni a korláton, de hiába torpant meg, a korlát kiszakadt és a férfi azzal együtt lezuhant a betonra. Társa egy méterrel arrébb megismételte a mutatványt.

A betörőknek óriási szerencséjük volt, mindkettő feltápászkodott és az alacsony kerítésen átugorva elszaladtak. A Győr-Moson-Sopron megyei rendőrök keresik őket. Gráf Gyula lapunknak azt mondta, egyikőjüket sem látta még. Felesége pedig sajnálkozott, hogy egyik férfi sem törte ki a lábát, hogy legalább valamelyikőjüket elkapták volna. Bár a lányuk laptopját és kameráját már összekészítették a hívatlan látogatók, azt már nem sikerült elvinniük. Vitték viszont az aranyláncot és az olcsó bizsut. Az egyikőjüknél egy hosszú csavarhúzó is volt, ami a dulakodáskor kiesett a betörő kabátjából. Gráf Gyula fél órával az eset után döbbent rá arra, hogy akár pórul is járhatott volna, ha valamelyik férfi azzal védekezik.

Az asztalosmester azt sem tartja kizártnak, hogy a betörők elfogása esetén majd azzal védekeznek, hogy ő kidobta őket a bezárt ablakon. A férfihez húsz év alatt most törtek be negyedszer. Most riasztót szereltet a házra és a dobermann sem lesz bezárva napközben. Azt nem tudni, hogy a betörésnek lehet-e köze a Gráf Gyula által a közelmúltban a díja mellé kapott pénzjutalomhoz. A férfi 360 ezer forintot kapott, amit felajánlott a nagycenki iskolának. Így a betörők hiába keresték volna azt az összeget.

Büszke a kétkezi munkára
Gráf Gyula a beszélgetés után behívott minket a szülői házban kialakított kis múzeumába, ahol tematikusan kiállított kéziszerszámokat láthattunk. Bár sok eszköz kora meghaladja a 100-150 évet, ez nem látszik rajtuk, hiszen az asztalos nagy gonddal veszi kezelésbe az általa felkutatott, vagy kapott tárgyakat, így ezeket bármikor újra használni lehetne . Lelkesedéssel mutatja a szerszámokba ütött azonosító jeleket, amik különböző katalógusok segítségével elárulják, hol, melyik időszakban készült az adott szerszám. A falakon nagycenki iparosok arcképei, köztük családtagoké is. Idősebb Gráf Gyula kádármester volt Nagycenken, emellett a falut is vezette. Az anyai ágú nagyapa, Wessely Rajmund szíjgyártó és nyeregkészítő volt, mellesleg megalapította az Iparoskört is és vezetője volt az Iparosdalárdának is. Egy fedett udvari részen felújításra váró eszközök pihennek, ezek egy részét úgy kapta az asztalosmester, aki a téli hónapokban áll majd neki a tisztításnak, azonosításnak.

Az udvarban kutyák dögönyözik a macskákat, mellettük nagytestű gatyás galambok totyognak. Messzebb egy röpdében színes madarak tollászkodnak. Gráf Gyula büszkén mutatta a több polcnyi kupát és oklevelet, amiket a kisállat- és madárkiállításokról hozott el.

Örömmel beszámolnánk a betörők munkában és hobbiban elért sikereiről is és reméljük, a közeljövőben lesz módunk feltenni nekik kérdéseinket valamelyik bíróság folyosóján...