Az autóvezetőnek adott igazat a Kúria egy forgalommal szembe tekerő kerékpáros baleseténél

A kerékpárúton forgalommal szembe kerékpározó és egy kereszteződésnél autóval ütköző biciklis esete és az utcára jellemző közlekedési anomália miatt kértük érintett olvasóinkat, hogy írják meg, milyen ítélet született az ügyükben. Nem kellett sokáig várni egy olyan ügyre, ami nagyon hasonló az általunk bemutatotthoz. Bár a bíróság elmarasztalta a gépjárművezetőt, a Kúria azonban a javára döntött. Tömörítve bemutatjuk az eseménysort és köszönjük olvasónk üzenetét. A felvételek nem a lentebb taglalt konkrét esetnél, de hasonló szituációknál készültek.

A Szombathelyi Járásbíróság a 2021. október 8-án meghozott 6.Bpk.706/2021/5. számú büntetővégzésével a terhelttel (egy Fiat személyautó vezetőjével) szemben közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 150 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 150.000 forint pénzbüntetést szabott ki. A büntetővégzés jogerőre emelkedett 2021. november 18-án.

A baleset 2021. szeptemberében történt, 21 óra körüli időben, Szombathelyen, a Zanati út egyik kereszteződésénél. Egy Fiat érkezett az egyik utcában, innentől idézzük a Jogtárban fellelhető dokumentumot:

„A terhelt a (Zanati – a szerk.) út és a ... utca kereszteződésében kihelyezett „Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtábla utas tására megállt, majd úgy haladt előre a kereszteződés torkolatában, hogy nem biztosított elsőbbséget a … (Zanati) úttal párhuzamosan kijelölt kerékpárúton neki jobbról balra - szabálytalanul, az egyirányú forgalommal szemben a ... utca irányába -kivilágított kerékpárján közlekedő sértettnek.

A sértett észlelte a kerékpárútra ráhajtó gépkocsit, ezért vészfékezett és a kerékpár kormánya fölött átesve az elé hajtó gépkocsi oldalának csapódott.  A terhelt a baleset helyszínén a forgalmi rendet
jól ismerte és tudta, hogy a kereszteződésben neki jobbról is számítania kell a kerékpárúton szabálytalanul, forgalmi iránnyal szemben közlekedő kerékpárosokra, ennek ellenére - mivel a sértett kerékpárost nem észlelte – elsőbbségadási kötelezettségét elmulasztotta

A baleset következtében a sértett a koponyaboltozat törését szenvedte el, amely nyolc napon túl gyógyuló - 90 nap tényleges gyógytartamú - súlyos testi sérülés.

A járásbíróság álláspontja szerint a baleset azért következett be, mert a terhelt megszegte az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 28. § (2) bekezdés b) pontjában írt rendelkezést, azaz nem adott elsőbbséget a másik jármű részére az útkereszteződésben, bár a járművével olyan útról érkezett, amelyen az útkereszteződés előtt „Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtábla van, míg a sértett megszegte a KRESZ 14. § (1) bekezdés z) pontjában írtakat, azaz a „ Behajtani tilos!" jelzőtábla tiltása ellenére az egyirányú forgalmú útra behajtott.

A Főügyészség álláspontja szerint nem kellett elsőbbséget adnia az autóvezetőnek

A Vas Vármegyei Főügyészség BF.53/2023/1. szám alatt felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, amelyben kérte a büntetővégzés felülvizsgálatát. A Legfőbb Ügyészség a BF.149/2023/3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta.

Az indítvány szerint az irányadó tényállás alapján a sértett az egyirányú forgalmú kerékpárúton ellentétes irányban haladva közelítette meg az útkereszteződést, ezért nem vált az elsőbbségi jog jogosultjává. A terheltnek ugyanis kizárólag a haladási irányát tekintve balról szabályosan közlekedő, kerékpárúton haladó kerékpárosok részére kellett elsőbbséget adnia. Ilyen jármű pedig az adott időpontban nem közlekedett a helyszínen. 

Ehhez képest az indítványozó nem tartott kötelezettséget alapíthatónak arra a körülményre, hogy a terhelt ismerte a baleset helyszínét, és tudta, hogy neki jobbról érkező, szabálytalanul haladó kerékpárosokra is számítania kell. Okfejtése szerint a közlekedésnek a KRESZ előírásait tudatosan, önkényesen megszegő részeseit nem illetik meg a szabályosan közlekedőkkel azonos jogok, a terhelt oldaláról nem elvárható, hogy a KRESZ előírásaitól függetlenül mindenkor, minden irányból számítania kellene szabálytalanul közlekedők útkereszteződésbe történő behaladására, akiknek a részére elsőbbséget kellene biztosítania. Mindemellett a KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontjában írt szabály megszegését sem látta a terhelt terhére róhatónak, mert a szabálytalanul, forgalommal szemben haladó sértett kellő időben történő észlelésére és a baleset elhárítására nem volt reális lehetősége.

Indítványozta ezért, hogy a Kúria a támadott büntetővégzést megváltoztatva mentse fel a terheltet az ellene emelt vád alól. A Kúria megállapította, hogy a terhelt nem sértett meg közlekedési szabályokat, mert a KRESZ szerint a forgalmi iránnyal szemben közlekedő kerékpárosnak nem volt elsőbbsége.

A Kúria szerint

A Kúria a Szombathelyi Járásbíróság büntetővégzését megváltoztatta, a terheltet a közúti baleset okozásának vétsége alól felmentette. Elrendelte a terhelt által megfizetett pénzbüntetés visszatérítését a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított kamattal együtt. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy további felülvizsgálatnak nincs helye.

Itt is kiemelnénk a leglényegesebb elemeket, amelyek néhány félreértést is tisztázhatnak.

Az irányadó tényállásból a közúti baleset okozása vétségének törvényi tényállási elemei valóban nem tűnnek ki, mert a terhelt a közúti közlekedés neki felrótt szabályait nem szegte meg.

A KRESZ 28. § (2) bekezdés b) pontja szerint elsőbbséget kell adni az útkereszteződésben az olyan útról érkező járművel, amelyen az útkereszteződés előtt „Elsőbbségadás kötelező!" vagy „Állj! Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtábla van, a keresztező -illetőleg a kiegészítő táblán vastag vonallal jelzett -útról érkező jármű részére. Nem vitásan - és a jelen esetben akár félreértésre is okot adó módon – e  jogszabályhely azt is rögzíti, hogy az elsőbbségadási kötelezettség a védett úton közlekedő másik jármű érkezési irányától függetlenül áll fenn.

Ennek helyes értelmezése szerint azonban ez az elsőbbségadási kötelezettség csak akkor terheli az  alárendelt úton közlekedő jármű vezetőjét a másik jármű érkezési irányától függetlenül, ha az adott irányból a jármű egyáltalán jogszerűen közlekedhet. Ehhez képest a terhelt kizárólag a KRESZ 14. § (1) bekezdés z) pontjában foglalt tilalom betartásával, a 25. §-ban foglalt szabályoknak megfelelő irányban közlekedő más járművekkel szemben volt – érkezési irányuktól függetlenül - elsőbbségadásra kötelezett.

A KRESZ 14. § (1) bekezdés z) pontjában írt „Behajtani tilos" tábla azt jelzi, hogy az egyirányú útra ebből az irányból behajtani tilos. Ezt azt jelenti, hogy a sértett a kérdéses irányban jogszerűen nem vehette igénybe közlekedés céljára a kerékpársávot (nem volt joga, hogy ott haladjon). Az elsőbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására [KRESZ 1. számú függelék III. b) pont],

Magától értetődő azonban, hogy aki jogszerűen nem közlekedhet (haladhat) járművével az adott irányban, annak értelemszerűen továbbhaladási joga (elsőbbsége) sem keletkezik a közlekedés más résztvevőjével szemben. A sértett behajtani sem volt jogosult az egyirányú forgalmú kerékpársávra a kijelölt forgalmi iránnyal szemben, amelynek tükrében (haladási jog hiányában) fogalmilag kizárt, hogy bárkivel (így a terhelttel) szemben továbbhaladási joggal bírt volna

A KRESZ preambuluma szerint a közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják.

Amikor tehát a KRESZ 28. § (2) bekezdés b ) pontja úgy rendelkezik, hogy az útkereszteződésben a másik jármű érkezési irányától függetlenül kell elsőbbséget biztosítani az „Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtáblával védett úton közlekedő jármű részére, azt a KRESZ preambulumával összhangban kell értelmezni. Azaz, annak a követelménynek a szem előtt tartásával, hogy a közlekedési szabály címzettje számíthasson a közlekedési szabályok más közlekedők általi megtartására.

Az úttesten (kerékpársávon) való közlekedés KRESZ és jelzőtáblák által szabott forgalmi iránya egyike a közlekedés legalapvetőbb szabályainak. A kijelölt haladási irány betartása a közlekedés biztonságának alapja és egyben leglényegesebb biztosítékainak egyike. Éppen ezért a közlekedésben való részvétel egyik legelemibb szabályának megszegése szükségszerűen nehezíti meg (teszi lehetetlenné) a más járművezetőket terhelő kötelezettségek teljesítését. (…)

Márványtáblára illő mondatrész

Hadd emeljünk ki egy részt az előzőekből, amivel véleményünk szerint nagyon sok közlekedő maximálisan egyetért: „(…)a közlekedésnek a KRESZ előírásait tudatosan, önkényesen megszegő részeseit nem illetik meg a szabályosan közlekedőkkel azonos jogok.”

Várjuk a véleményeket pro és kontra.

Forrás: Jogtár / Kúria Bfv.149/2023/9. - Közúti veszélyeztetés és közúti baleset okozása
Olvasónknak nagyon köszönjük, hogy időt és energiát szánt arra, hogy jelentkezzen a felhívásunkra!