Izomférgesség - vaddisznóban találtak az emberre is veszélyes parazitát Baranyában
A téli hónapok kedveznek a vadászatnak, egyben ez a hagyományos disznóvágások jellemző időszaka. A sertések és vaddisznók házi körülmények között történő feldolgozása azonban veszélyeket is rejthet, amelyekre érdemes odafigyelnünk az egészségünk megóvása érdekében. E veszélyek egyike a trichinellózis (izomférgesség).
A Trichinella spiralis a házi és vadon élő sertéseket egyaránt megbetegítő parazita, amely a fertőzött állat nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsának (pl. vaddisznókolbász, füstölt sonka) elfogyasztásával az emberben (és a kedvtelésből tartott húsevő állatokban) is megbetegedést okoz. Az élősködőről, valamint az általa terjesztett betegségről itt olvashatók további részletek.
Magyarországon az utóbbi években ritkán fordult elő a betegség. A fokozott odafigyelés azonban továbbra is indokolt: 2019. január 15-én nagyfokú Trichinella fertőzöttséget mutatott ki a Baranya Megyei Kormányhivatal laboratóriuma egy Baranya megyéből származó vaddisznóból.
Fontos tudni, hogy a közfogyasztásra szánt házi sertések és vaddisznók húsvizsgálata során a vágóhidakon és a vadfeldolgozókban a hatósági állatorvosok trichinella-vizsgálat céljára minden állati testből mintát vesznek. Ezekből a létesítményekből kizárólag trichinella-negatív eredményű hús kerülhet ki. A házi sertésvágások, valamint a vaddisznók otthoni, magáncélú feldolgozása során a trichinella-vizsgálat elvégeztetése csak ajánlott, mely közegészségügyi kockázatot hordoz magában. Aki biztos akar lenni afelől, hogy a levágott sertés vagy a kilőtt vaddisznó izomféreggel nem fertőzött, kérheti a trichinella-vizsgálat elvégzését.
A parazita csak nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsok fogyasztásakor jelent veszélyt, mivel alapos sütés, főzés (pl. 60°C, 10 perc), illetve fagyasztás (-15°C-on, 20-30 nap alatt) hatására elpusztul. Gondoljunk erre akkor is, amikor nyers húst kóstolgatunk, például a hurka vagy a kolbász ízesítésénél!
A legfontosabb, hogy otthon is csak egészséges állatot szabad levágni, feldolgozni. A NÉBIH kéri az állattartókat, hogy a trichinellózis és más járványos állatbetegségek terjedésének megakadályozása érdekében továbbra is fordítsanak kiemelt figyelmet az alapvető járványvédelmi és higiéniai intézkedések betartására, például a rágcsálómentes környezet fenntartására.
A fertőzés tünetei embernél
A fertőzött hús fogyasztása után az elfogyasztott lárvák mennyiségével arányos súlyosságú gyomor- bélrendszeri gyulladás alakul ki, mely hasmenés, hányinger, hányás, hasi fájdalom formájában jelentkezik a fogyasztást követő 2-28 napon (leggyakrabban 7-10 napon) belül.
A lárvák áttúrják magukat a bélfalon, és a véráramba jutnak, ekkor gyakran akár 39-40 °C-os láz, izom és ízületi fájdalmak, nagyfokú szemhéjduzzanat, nehézlégzés, idegrendszeri tünetek, szívizom károsodás is kialakulhat. Ha a lárvák az emberi izomzatban nyugvó állapotba kerülnek, a láz megszűnik, az izompanaszok enyhülhetnek, többnyire csak izomgyengeség, fáradtságérzés marad fenn hosszú ideig. Emberről emberre a fertőzés nem terjed. A betegség súlyossága miatt időben történő felismerése és kezelése fontos.
Képeink illusztrációk.
A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá.
Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.
A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.