Reykjavíkban örökítettük meg az izlandi önkéntes mentőcsoportok és vöröskeresztesek mentőjárműveit. Természetesen arrafelé kicsit másabb jellegű akadályokkal kell megküzdeniük a mentőknek, de a hazai önkéntesek valószínűleg vágyakozva szemlélik ezeket az eszközöket. Szemezgettünk néhány egyéb érdekességet is Izlandról.
A fenti videót a "Füstös öböl" nevű településen - vagy ahogy többen ismerik Reykjavíkban - rögzítettük. Izland számos okból kakukktojásnak számít Európában. Nincs hadserege, haditengerészete, nincsenek harci repülőgépei sem, mégis elboldogul valahogy. A félbevágott juhfejeket is hamar meg lehet szokni, igaz, a rothasztott cápa megkóstolására nem tudtuk magunkat rávenni. A vulkanikus szigeten kizárólag megújuló energiaforrásokból állítják elő a villamos energiát.
Az izlandiakat nem tudnánk tömören jellemezni, az ott töltött rövid idő ezt nem teszi lehetővé. Az alap köszönésük - "Mi jót tudsz mondani?" - jelzi, hogy a panaszkodásra nem kíváncsiak igazán. A számunkra szokatlan névhasználat miatt - a gyerekek nem öröklik szüleik családnevét, hanem a keresztnévhez csapódik hozzá a -lánya, -fia rag - a telefonkönyvben is keresztnév alapján lehet keresni. Sokáig PIN kód sem volt a bankkártyákhoz, a plasztiklapon lévő fotó alapján azonosították az izlandiakat.
Az izlandiak minden címe nyilvános, sőt, az életkoruk is. Az országban egyetlen szemétégető van, a legtöbb szemetet pedig eladják külföldre, újrahasznosításra. A gyerekek komoly zsebpénzt kapnak a szelektíven gyűjtött hulladékért, így már korán érdekeltek abban, hogy odafigyeljenek hulladékra.
Izlanddal később bővebben is foglalkozunk, hiszen a fenti pár gondolat is jelzi, számunkra nem hétköznapi országról van szó (és akkor még nem is szóltunk arról, hogy az izlandiak többsége hisz a tündérekben és a trollokban.)
Izlandon egyébként magyarok voltak az első menekültek, a Vöröskereszt 40 magyart hozott 1956-ban Ausztriából. Az országban önkéntes mentőszolgálat működik. Ha menni kell, akkor a munkaadók nem veszik rossz néven, ha munkatársuk ott hagy csapot-papot és indul a mentőcsapattal. Gleccserár esetén a helyi katasztrófavédelem pl. "Találkozzunk a templomban" tartalmú SMS-t küld, de nem azért, hogy imádkozzanak, hanem a templomok rendszerint a legmagasabb pontokra épülnek és onnan mentik az embereket helikopterrel.
Végezetül egy érdekes és szerencsére nem használt törvénnyel búcsúzunk: ha egy török Izlandra lép, akkor minden további nélkül lelőhető. Ez egyébként félreértésből adódott. Algír kalózok anno több száz embert vittek el Izlandról és a helyiek töröknek gondolták őket, a törvény pedig bosszú volt az elhurcoltakért.
A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá.
Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.
A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.