Hepatitis oltás ellen kampányolnak, pedig milliók halnak bele a betegségbe

NaturaHirek  - ez annak a portálnak a neve, ami tanácsokat ad a szülőknek arra vonatkozóan, hogyan kerüljék ki gyermekük hepatatis elleni védőoltását, vagy ahogy a portál fogalmaz: a "méreginjekciót".  A portál felvilágosultaknak nevezi azokat, akik elutasítják az oltásokat. A több ezer megosztást látva sokan hisznek az összeesküvéselméletekben és a hozzászólásokból az is kiderül, hogy sok gyermekbetegségért is az oltásokat teszik felelőssé.

Bár a cikk két éves, most az iskolakezdés előtt ismét rengetegen osztják meg a Facebook-on és egyéb közösségi oldalakon.

"Védjük meg gyermekeinket az államilag támogatott oltási önkénytől" - szólít fel a NaturaHirek.

Ezen cikk szerzője viszont több olyan afrikai és ázsiai országban járt, ahol a szülők boldogan adnák gyermekeiket államilag támogatott oltótű alá. Visszamenőlegesen azokat is, akiket már eltemettek olyan betegségben, ami ellen van gyógymód, de ők ott nem jutnak hozzá.

Most nem megyünk bele abba, hogy az oltások előtt vajon minden gyermek makkegészséges volt-e, vagy abba, mennyi volt az átlagéletkor 50,100, 200 éve. Cikkünkben orvosokat kérdeztünk a hepatitisről, a májrákról és azt kérjük az oltásellenesektől is, hogy olvassák végig a hosszú szöveget, hiszen gyermekük egészségéről van szó.

Egyszer élünk! - mondja sok magyar ember és tesz róla, hogy az az élet is rövid legyen. Az egészségügyi kultúránk alacsony és sok ember hal meg azért májrákban, mert szégyelli magát az orvosa és a környezete előtt, vagy nem veszi komolyan a tüneteket.

Máj. Ha belegondolunk, nem sokat hallani erről a szervünkről. A szív, az agy, a tüdő és a gyomor tündököl reflektorfényben, pedig a májunknak kémiai központként, méregtelenítőként, raktárként szinte mindenhez köze van a szervezetünkben. De vajon ennek megfelelően vigyázunk-e a legnagyobb mirigyünkre? A kérdés költői.

Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország a kötelező hepatitis B védőoltás bevezetésével óriási lépést tett a májrák elleni küzdelemben. 1999-től a 14 éves korosztályt oltják, a védettség pedig 95 százalékos. Jelenleg tehát a 14-25 évesek védettnek számítanak. De mi van az idősebbekkel, a leginkább veszélyeztetettekkel? Nos ők nem érezhetik magukat biztonságban. Hogy megértsük miért, kitérünk arra, mi is az a májrák.

A májrák típusai

„A májrák nem egy nagy esetszámban megjelenő betegség, ezért kialakított szűrési modellje, vagy erre berendezett szűrés nincs. Ezt a betegséget akkor fedezzük fel, amikor már valamilyen komoly gonddal orvoshoz fordul a páciens. Besárgulással, lázzal, jobb bordaív alatti fájdalommal jelentkeznek a betegek. Ilyenkor a fizikális vizsgálaton túl elsődlegesen hasi ultrahang és vérvétel segít tájékozódni az orvosnak” – mondta el a dr. Kolbenheyer Erik, a Madentko Klinika belgyógyász, gasztroenterológus szakorvosa. - „A májrák nem egységes fogalom. Van az elsődleges májrák, amikor a májból indul ki a daganatos betegség és van a másodlagos, amikor egy másik szerv (pl. gyomor, hasnyálmirigy, vastagbél, vagy éppen tüdő és emlő) daganatának áttéte jelenik meg a májban. A köztudatban ez a kettő nem különül el élesen. Az elsődleges májrákon belül is megkülönböztetendő a májszövetből és a májon belüli epeutakból kiinduló rákos, daganatos betegség. A másodlagos májrák lényegesen gyakoribb.”

Az elsődleges májrák oka, hogy valamilyen egyéb betegség miatt a máj elkezd kötőszövetileg átalakulni, zsugorodni, göbös képződmények alakulnak ki benne. Ez leggyakrabban az alkoholfogyasztásra vezethető vissza, illetve a hepatitis B és C vírusra. Ezek kombinációja is szóba jöhet, ami érthetően nem javítja a beteg gyógyulási, vagy túlélési esélyeit. A májbetegségeknél alapszabály, hogy az alkoholfogyasztást kerülni kell. Az alkoholistáknál azonban száz emberből jó ha öt képes elhagyni az alkoholt.

Szex és hepatitis

A Hepatatis B vírus testnedvekkel, így pl. szexuális úton és vérátömlesztéssel terjed, a fiatalabbakra és a középkorúakra a védekezés nélküli szex jelent komoly veszélyt. A XXI. században a gyakori partnercsere nem ritka jelenség és mint az cikkünkből is kiderül majd, a hepatatis B (HBV) és C (HCV) nagyon fertőző és alattomos.

A mindössze 25 éve felfedezett, genetikai állományát folyamatosan változtató, a B-nél agresszívabb hepatitis C RNS-vírus ellen nincs védőoltás. Az elsődlegesen vértranszfúzióval terjedő HCV gyakran okoz krónikus májgyulladást, ami véglegesen károsítja a májsejteket. Ez a sejtpusztulás oda vezethet, hogy a máj már nem tudja ellátni méregtelenítő és fehérjeépítő feladatát, a beteg pedig meghal. Igen magas a fertőzöttek aránya a közös tűt használó kábítószeresek körében.

A 80-as évek végéig sokan fertőződtek meg vérátömlesztés során. Mára viszont nagyon jól szűrt vérkészítményeket használnak Magyarországon. Érdekességként említjük, hogy a HCV-t 1989-ig NANB-nek, azaz „nem A és nem B” vírusnak nevezték.

Pár ezer forint a biztonság

A hepatatis A és B vírus elleni kombinált védőoltás ára 6-10 ezer forint körül mozog. Viszonyításként: ez 2-3 palack ismert márkás, magas alkoholtartalmú szeszesital ára, vagy egy óra tarifája egy közép-árfekvésű prostituáltnál. A teljes védettség eléréséhez 2-3 oltás kell, majd öt évenként emlékeztető oltásra van szükség. A vakcináció mellett (és nem helyett) az óvszerhasználat is nagyon fontos az alkalmi partnerek esetén. Hiába tart csak pár percig egy „menet”, a vírusnak ez bőven elég ahhoz, hogy meghódítson egy új testet.

A nagy csapda

A HBV és HCV lappangási ideje nagyon hosszú, két héttől fél évig terjedhet. A fertőződés után akár még egy hónappal is produkálhat negatív vérleletet a páciens, ezért van szükség megerősítő vérvételre. A fertőzésnek eleinte banális, influenza szerű tünetei lehetnek, előfordulhat, hogy a beteg észre sem veszi azokat. A besárgulástól eltekintve nincs specifikus tünet, a sárgulás azonban nem mindig jelentkezik. Amikor valaki már a májbetegség tüneteit produkálja, az kései állapotnak számít, ekkor az orvosok egy roncsolt máj klinikai tüneteit látják. Jobb eset, amikor valamilyen más okból még tünetmentesen vérvételre megy valaki és kóros májfunkciós eredményeket talál az orvos, majd ennek kapcsán kezdődik a kivizsgálás. Ilyenkor nagyobb az esély a gyógyulásra.

Adj vért és mentsd meg saját életed!

A fenti cím az ismert szlogen (Adj vért és ments meg három életet!) átirata, de sokan tanúsíthatják már, mennyire igaz. Aki ugyanis gyakran, pl. negyedévente jár véradásra, annak rendszeresen szűrik a vérét. Így a lehető legkorábban kiderül, ha valamilyen kóros folyamat indul meg a máj környékén és erről a véradót is értesítik. A véradás tehát azon túl, hogy önzetlen segítség a bajbajutottaknak, még a donor egészségét is szolgálja. Magyarországon az egyenruhás állományból kerülnek ki a legjobb véradók, mivel rendszeresen, szervezetten adnak vért.

Lehet cserélni, de nem egyszerű

Ha a máj már károsodott, akkor lehetőség van májtranszplantációra. Ez azonban nem egyszerű folyamat. Nagyon speciális kritériumoknak kell megfelelni és orvosi team dönt arról, kinél jöhet egyáltalán szóba. Ha valaki olyan szerencsés, hogy kaphat új májat, akkor jön a várólista, ami akár évekkel is eltolhatja a szervátültetés időpontját.

Döbbenet és letargia után harc a vírus ellen

Amikor olyan páciensnél derül ki a baj, aki egyébként egészségesnek gondolja magát, az általában leforrázott kedélyállapotot eredményez, érthető okokból. Az első kérdések általában: miért pont én, hogyan kaptam el? És erre nagyon nehéz válaszolni. Az első pánik után azonban jön a kiútkeresés, a gyógyulás útjának feltérképezése. A HBC és HCV fertőzéseknél gyakran infektológust is bevonnak. A lehetőség a gyógyulásra sokszor hihetetlen erőt ad a betegeknek. Ha még nem a májzsugor állapotával szembesül az orvos, akkor akár a teljes gyógyulás is elérhető. Ekkor ugyanis még jól működő májat feltételezhet az infektológus, ami tolerálja a gyógyszeres beavatkozást. A májzsugor állapotában néhány beavatkozás már nem használható, hiszen akár ronthat is a beteg állapotán. Ezért a beavatkozás előtt májszövettani vizsgálatra van szükség.

Sikeres vírusirtás

Szombathelyen nem egy esetben sikerült vírusmentessé tenni HBV-vel, vagy HCV-vel fertőzött embereket. Az orvosok örömmel látják a hozott negatív leleteket, ami előre vetítheti akár a teljes gyógyulást is. Olyan is van azonban, aki nem vállalja pl. az Interferon kezelést, félve a mellékhatásoktól. A májrák gyógyítása már nem sikertörténet, mivel ritkán egy gócú. Minél kevesebb a rákos góc, minél kisebb és minél jobban hozzáférhető a sebész számára, annál nagyobb eséllyel tudják eltávolítani. Létezik rádiófrekvenciás kezelés, ahol hőhatás öli el a daganatot, vagy vegyszeres befecskendezés is elpusztíthatja a rákos gócot.

Háziorvos - kulcsfontosságú szereplő

Dr. Kolbenheyer Erik hangsúlyozta, hogy a háziorvos a legelső és legfontosabb lépcsőfok az egészségügyi ellátásban. Első lépésként mindenben hozzá kell és hozzá érdemes fordulni. Felkerestük dr. Horváth Judit háziorvost és foglalkozás-egészségügyi szakfelügyelőt, aki szintén hangsúlyozta a védőoltások és szűrések fontosságát.

„Jó lenne, ha minden magyar ember tisztában lenne az egészségügyi állapotával. A háziorvos egy kaput, a legfőbb szűrést jelenti. A másik vonal a foglalkoztatás-egészségügy, hiszen a munkába állóknak jogszabály írja elő a kötelező, rendszeres vizsgálatot, akár szeretnék, akár nem. Sajnos az egészségügyi kultúra nagyon alacsony Magyarországon. Jellemző az „egyszer élünk!” mentalitás és a családtervezés, vagy az előretekintés már másodlagos” – kesergett a belgyógyász, majd a hepatitisszel kapcsolatban elgondolkodtató statisztikákat említett. A világon 2 milliárd embert fertőzött meg a HBV, ebből kb. 400 millió hal majd meg májrákban. Európában évente 1 millió új fertőzöttet regisztrálnak. A hepatitis vírus sokszor több embert fertőz meg, mint az AIDS, de erről kevés szó esik. Az 1999-es hazai kötelező hepatitis-oltás bevezetése óta 300-ról 100-ra csökkent a regisztrált új esetek száma Magyarországon.

Oltás kortól, nemtől függetlenül

A hepatitis védőoltást kortól, nemtől függetlenül mindenkinek ajánlja a doktornő. A májgyulladás nem tipikus tüneteinél – fáradtság, enyhe besárgulás – még elképzelhető, hogy a háziorvos sem gondol rosszra, ezért óriási jelentősége van a laborvizsgálatoknak. Az ideális az lenne, ha mindenkire kiterjesztenék három évente a szűrést hazánkban, de ettől nagyon messze vagyunk. Így marad a védőoltás és a személyes higiéne. Gondosan meg kell választani azt is, milyen pedikűröshöz, vagy éppen tetoválóhoz megy az ember. HBV ellen 1982. óta van védőoltás, a véradókat pedig 1985-től szűrték hazánkban.

A HBV már a legelső kis tünetek jelentkezése előtt fertőz és azután is fertőző marad. Megdöbbentő szám: ha egy csecsemő egy éves kora előtt megfertőződik (pl. az anyától), akkor 90 százalékos eséllyel májzsugorban fog felnőttként meghalni. Ez az arány az 1-4 év között megfertőződötteknél 30-50 százalék, míg a felnőtteknél 10 százalék. A HCV fertőzésnél 25 százalék spontán gyógyul, 75 százalék hordozó marad.

Sok múlik a lelkiismeretes orvoson

„Nagyon fontos a beteg és orvos közti kapcsolat. Én megkérem a pácienseimet, hogy évente egyszer feltétlenül jöjjenek el kivizsgálásra és laboreredményt is szeretnék látni. Ezzel sajnos nem nyerem el néhány kollégám tetszését” – fejezte be dr. Horváth Judit.

A jó cég vigyáz a dolgozóira

Mint kiderült, pozitív változásról is be tudnak számolni az orvosok. Egyre több Magyarországon működő cég küldi szűrővizsgálatra a dolgozóit. Amerikából érkezett ez a szemlélet, miszerint a jó munkaerőre vigyázni kell, hiszen mire valaki betanul megfelelő posztra jut, az hatalmas befektetés a cég részéről is. A menedzser-szűrésnek is nevezett vizsgálatok nem fájdalmasak, de sok olyan betegség felfedezését teszik lehetővé, ami időben diagnosztizálva kiválóan gyógyítható. A tapasztalatok szerint ezen cégek dolgozói is lojálisabbak a munkaadójuk irányába, értékelik a cég gesztusát.

(Cikkünk a szerző egy korábbi, "A prüdéria öl!" című, oklevéllel jutalmazott írásán alapul, ami a nyugat.hu portálon jelent meg.)