Figyelmeztetéssel megúszta az M86-os autóúton tekerő kerékpáros

Olvasónk küldött egy pár másodperces videót az M86-os autóúton tekerő kerékpárosról. Cikkünk hozzászólásait olvasva az eset megosztotta a hozzászólókat. Van, aki megírta, hogy rendszeresen ott kerékpározik a férfi, más azt nem értette, miért kell ennek ekkora feneket keríteni? Néhányan a beidézett KRESZ paragrafusból csak annyit emeltek ki, hogy legalább 60 km/órás sebességgel haladásra képesnek kell lennie a gépjárműnek, azt már figyelmen kívül hagyták, hogy a bicikli nem gépjármű.

Jellemzően a gépjárművezető érezték át igazából, hogy a kerékpárosnak valóban semmi keresnivalója a 110 km/órás szakaszon. Többen is rákérdeztek arra, hogy mivel szankcionálták a rendőrök a biciklis mutatványát? A rendőrségtől választ kaptunk a konkrét esetre rákérdezve:

-Állampolgári bejelentésre a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai intézkedtek egy személlyel szemben. A kerékpárost munkatársaink figyelmeztették, majd lekísérték az autóútról - válaszolt a 112Press kérdésére Cser Zsófia címzetes rendőr főhadnagy, a Vas MRFK megbízott sajtóreferense.

Vajon egy járművezető is megússza dorgálással, ha elüti a tilosban tekerőt?

Az "Élet a halál után - Közúti balesetek utóélete" című, 2010-ben megjelent összeállításunkban a "Csak egy narancsot kérek!" fejezetben található válasz a fenti, költőinek mondható kérdésre. Most csak a releváns részeket idézzük vissza, amiből kiderül, mire számíthat az, aki vétlen félként elüt egy biciklist.

"Nem hajtottam gyorsan, nyugodt tempóban haladtam és közben a keresztlányommal beszélgettem. Hirtelen egy sötét kupacot vettem észre a sávomban. (...) Padlóig tapostam a féket, de áthajtottam a testen. Akkor tudatosult bennem, hogy embert gázoltam, amikor az úton fekvő kerékpáron is átcsúsztam. Pár másodpercig döbbenten ültem, aztán szóltam a kislánynak, hogy maradjon az autóban, nem szállhat ki onnan. (..) A rendőrök is hamar megérkeztek. Megkérdezték, mi történt? A második kérdés az volt: ivott? Nem ittam, vállaltam a szonda megfújását. Ezután a rendőrautóban le kellett írnom, mi hogyan történt. Alig tudtam megtenni, remegett a kezem, a kislány pedig még mindig a kocsiban ült.  (...) Kiderült, hogy a kerékpárost ismerem, egy településen laktunk. Fekete ruhában feküdt a földön, azt a mai napig nem tudom, miért. (...)

Az autómat lefoglalta a rendőrség és a helyszínen bevonták a jogosítványomat. Majdnem három hónap múlva kaptam vissza ezeket. A rendőrségre el kellett mennem, kihallgatásra. Teljesen nyugodt voltam, úgy éreztem, semmiben nem hibáztam. A kihallgatás elején a rendőrnő megkérdezte, van ügyvédem? Rosszat sejtve visszakérdeztem: kellene? Mire azt válaszolta, hogy nem ártana. Görcsbe rándult a gyomrom, hirtelen bevillant, hogy akár börtönbe is kerülhetek. Szereztem ügyvédet, akivel mindössze egyszer találkoztam, az adategyeztetésen.

Az eljárás megszüntetéséről telefonon értesítettek egy csütörtöki napon. Semmiben nem találtak vétkesnek. (...)

Amikor visszakaptam az autót, akkor esedékessé vált a javítása. Közel félmilliós kár keletkezett benne. Mivel engem vétlennek mondtak ki a balesetben, tájékozódtam a biztosítónál, mik a lehetőségeim. Ott közölték velem, hogy komplikált a kárrendezés, mivel nincs vétkes biztosított jármű. Javasolták, hogy vigyem bíróságra az ügyet. Mivel ismerem a családot, így valamennyire ismertem az anyagi körülményeiket is. Ha bíróságra megyek, akkor valószínűleg a helyiek szemében én lettem volna a legszemetebb ember. Kifizettem a javítást.  (...)" (Forrás)

Címlapképünk illusztráció, egy közúti ellenőrzésen készült.