A Föld Napján jártunk egy olyan tűz helyszínén, ahol a nyomok alapján nem igazán törődtek a környezet- és természetvédelemmel.
Alapból furcsa ilyesmiről beszélni egy tarvágásnál, de az még elfogadható, hogy kitermelték a telepített erdőt, az viszont már sokkal kevésbé, hogy hogyan szabadultak meg a "felesleges" ágaktól, gallyaktól.
Az szinte hétköznapinak számít, hogy egy-egy elharapózott tűznél nincs meg a felelős, mert gyakran senki nem várja a tűzoltókat azzal, hogy "én égettem, de nem tudtam uralni a helyzetet". Információnk szerint az említett helyszínen sem égetett senki hivatalosan, amivel csak az a gond, hogy pár száz méterre az erdőben több hamukupac felett is hullámzott a levegő a hőségtől és azok mellett sem állt senki. Azaz őrizetlenül ott hagyták az erdőben gyújtott tüzeket is.
De térjünk vissza a tarvágásnál elharapózott tűzhöz. A tűzoltók az erős szél ellenére gyorsan megfékezték a lángokat és nem kellett extra erőket bevetniük. Eloltották a lángoló vastag ágakat is.Aki próbált már nyers gallyat meggyújtani az azzal is tisztában van, hogy a combvastagságú nyers fa meggyújtása nem egyszerű feladat.
A nyomok alapján azonban nem kell extra dolgokra gondolni, teljesen egyértelmű, hogyan égették el a nyers fát a korábbi alkalmakkor. A képeken látható fémhuzalok gumiabroncsok elégetése után maradtak a helyszínen, hazánkban "hagyományosan" így égetik el a nyers ágakat.
A gumifüst hatása a szervezetre
A gumiabroncsok égetése légszennyező anyagokat juttat a levegőbe, emellett a talajba is mérgező anyagok kerülnek. Ezek között mutagén, rákkeltő szennyezőanyagok is találhatóak. A szálló por károsítja a légzőszerveket, szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhat. A szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén monoxid mellett olyan szennyezőanyagokkal is számolni kell, amelyek daganatkeltő hatásúak, vagy éppen születési rendellenességet is okozhatnak.
Említésre érdemes a benzol, hidrogén-klorid, poliklórozott bifenil és a nehézfémek közül az arzén, nikkel, higany, króm, vanádium és cink. Ezek közül több az idegrendszert is károsítja.
Tűzre vele
Sajnos többször láttunk már hatalmas máglyákat, amelyeken az értékes törzsről levágott, akár combvastagságú ágakat égettek el, természetesen benzinnel, fáradt olajjal, vagy gumiabronccsal rásegítve a nedves, nyers fa égésére.
A kérdésünkre, hogy miért nem ajánlják fel rászorulóknak a faanyagot (amivel több család az egész telet kifűthetné) rendszerint háromféle válasz érkezik:
-Nincs idő az ággyűjtőkkel bíbelődni
-Ne szokjanak rá, hogy szedhetik az ágat magánterületen
-Biztosan lopnák a többi fát is
Ezért inkább néhány óra alatt megsemmisítik az egészet, ráadásul rendkívül szennyező és pazarló módon, miközben megszabadulnak több mázsa, vagy több tonna veszélyes hulladéktól is.
A szomszédos Ausztriában korábban egy új út építése miatti erdőirtásnál óriás aprítót láttunk, amibe munkagépekkel szórták a gallyakat. Az apríték pedig teherautókra került, amit máshol hasznosítottak. És a kulcsszó itt a hasznosításon van. Több tonna természetes anyagot tudtak visszajuttatni a környezetbe.
Olvasóinktól örömmel fogadunk hazai pozitív példákat is, akár cégek is belinkelhetik a saját módszereiket, nem fogjuk törölni azokat a hozzászólások közül.
Az alábbi képeket évekkel ezelőtt készítettük a 86-os főút mellett és egy mellékútról és jól szemléltetik, hogyan is zajlik a nyers ágak eltüzelése.
A frissen kivágott fák ágait nagyon nehéz meggyújtani, ezért segédanyagokat használnak.
Rendszerint itt tűnik el az ilyen-olyan üzemekben felgyűlt fáradt olaj, amivel lelocsolják az ágakat-gallyakat és természetesen kap belőle a kupac aljára gondosan elhelyezett autógumi is, ami égés közben kiszárítja a felette lévő ágakat, így azok is elégnek.
Közben a levegőbe egészségre ártalmas anyagok kerülnek, de ezeken a helyeken ez keveseket zavar.
A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá.
Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.
A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.