A halálom óta nem gyújtottam rá – Jól van az újraélesztett férfi

Két hete sokan voltak szemtanúi annak Szombathelyen, amikor a mentők a négy sávos 11-es Huszár út egyik belső sávjában küzdenek egy férfi életéért. Amikor már húsz perce megy a harc az életért, akkor egyre többen vannak azok, akik úgy gondolják, már nincs esély. A 70 éves Takács Kálmán szíve azonban újraindult. Válságos állapotban került kórházba.

Az újraélesztésről szóló beszámolónknál többen is kifogásolták az egyik képaláírást, amiben azt írtuk: „Kerékpárján lett rosszul egy férfi és meghalt – újraélesztették”. Valóban, nem írtuk ki, hogy a klinikai halál állapotába került a férfi, viszont az is igaz, hogy aki csak rosszul lesz, azt nem „szokták” újraéleszteni. A vita lezárásaként reményünknek adtunk hangot, hogy az újraélesztett férfi felépül és ha bántónak érzi a képaláírást, akkor állunk a retorziója elé és vállaljuk a fenékbe billentést.

Néhány nappal ezelőtt aztán váratlan dolog történt. Egy férfi lépett munkatársunkhoz és átadta az édesapja üzenetét: szó sincs fenékberúgásról, sőt, jót nevetett a vitán. Nem csak a büntetés elmaradásának örültünk, hanem annak is, hogy valaki, akinek váratlanul megállt a szíve nem sokkal később már viccelődik is. Megkérdeztük, beszélhetnénk-e vele és igenlő választ kaptunk.

Kicsit félve mentünk látogatóba, hiszen a műszerekhez, infúzióhoz kötött ember látványa lehangoló tud lenni. Kálmán „bácsi” azonban nem volt hozzákötve semmilyen berendezéshez, nem csöpögött az ereibe infúzió, az ágya mellett állt és a fiával viccelődött. Tréfásan megjegyeztük neki, hogy sokkal jobban néz ki, mint amikor utoljára láttuk a 11-es Huszár úton, mire kicsit bűnbánóan közölte, hogy ő akkor mással volt elfoglalva, és az akkori állapotában akár fel is darabolhatták volna, arra sem emlékezne. Viszont megjegyezte, hogy a Savaria Karneválon lefotóztuk és még arra is emlékezett, hogyan tréfálkozott akkor a fotóssal.

Mint megtudtuk, a férfi éppen soproni rehabilitációra készül, majd ezután hazatérhet. A mentőknek nem tud eléggé hálás lenni, azért, amit tettek, ráadásul másodszor köszönhet nekik nagyon sokat. 2007. karácsonyán a felesége lett rosszul és neki is megállt a szíve. A mentők akkor is sokáig harcoltak az asszony életéért és akkor is sikerrel jártak. Januárban már a kórházból is távozhatott. A család még egy fél évet tölthetett együtt. A következő szívleállásnál, 2008. júliusában már nem volt lehetőség segítségre.

Takács Kálmánnak két unokája van, akik már nagyon várják haza „Pörki papát”. A nevet a nagyobbik unoka ragasztotta rá, mert papája isteni pörköltet tud főzni „fúrótésztával”. A lurkó a papa palacsintasütő tudományával sem tud betelni. A levegőbe feldobva megfordított palacsintát mindig ámulva nézik a gyerkőcök. A nagypapa már várja is, mikor süthet-főzhet az unokáira, és úgy tűnik, erre hamarosan lehetősége lesz.

A férfit a nehéz, megterhelő fizikai munkától teljesen eltiltották és egyelőre a lépcsőzést is kerülnie kell. Ennyi áldozat azonban valószínűleg belefér cserébe azért, hogy szerettei körében maradhatott. Takács Kálmán nem kerülgeti a halál szót, beszélgetésünk alatt többször is elhangzott. Mint ahogy az is, hogy ha nem érkezik gyorsan a segítség, akkor már a temetésen is túl lenne a Takács család.

A gyászjelentésben való főszerep helyett a szeretett apa, nagypapa inkább köszönetet mond mindenkinek, aki segített neki. A bejelentőnek, aki hívta a mentőket, a mentőknek, akik nélkül nem lehetne most itt, az orvosoknak, akik megerősítették a szívét és a nővéreknek, akik minden nap segítik.

Búcsúzásnál keményen megszorította a kezemet. Megbeszéltük, hogy ha előbb nem is, a Savaria Karneválon találkozunk. A fia, ifjabb Takács Kálmán is ott állt édesapja mellett és átkarolta a vállát. Megható jelenet volt, az előzmények ismeretében. Az idősebb Kálmánnak még eszébe jutott valami fontos: „A halálom óta nem gyújtottam rá!”

Mit tehet a szemtanú a mentők kiérkezéséig?
Az nyilvánvaló, hogy távol a mentőállomástól, pl. két település között a mentők nem érhetnek ki öt percen belül a klinikai halál állapotába került emberhez. Ilyenkor a tétlen szemlélődés helyett cselekedni kell, amivel a bajba jutott ember esélyt kap a további életre.

Elsőként az eszméletlen ember esetén meg kell győződni az életfunkciók hiányáról, azaz nincs spontán légzés, nem tapintható pulzus (felnőttnél nyakon, gyermeknél hónaljárokban), a pupillák tágak, fénymerevek. Ha ezek a tünetek jelentkeznek, az újraélesztést azonnal meg kell kezdeni, amennyiben a klinikai halál öt percnél korábban állt be. Lehetőség szerint a lélegeztetést és a szívmasszázst külön ember végezze, miután a lélegeztető megbizonyosodott a légutak átjárhatóságáról. Sok esetben a mentők diszpécsere is hasznos tanácsokkal látja el a helyszínen tartózkodókat.

Fontos: ilyen esetben ne essünk pánikba! Egy élet múlhat rajta, ha a segítség helyett hiszti, vagy sírás megy. Az újraélesztés menetéről közérthető leírás olvasható ezen az oldalon. Kérjük Olvasóinkat, szánjanak rá néhány percet, hiszen itt sem működik a „velem ilyesmi nem történhet meg” elv.