Barion Pixel
Szerző: Katasztrófavédelem 2016. június 20.

Csöngei villámcsapás: egy ember megsérült - Tanácsok villámcsapás esetére

Több lakóépületet érintett egy villámcsapás a Vas megyei Csönge településen. Az egyik épületben tartózkodó ember megsérült, őt kórházba vitték a mentők. Az érintett épületek villanyórái és elektromos vezetékei károsodtak az eset kapcsán.

Az egyik épületben tűz is keletkezett, amit azonban a helyben tartózkodó személy porral oltóval eloltott. A műszaki mentést a sárvári hivatásos, a celldömölki önkormányzati, valamint a helyi önkéntes tűzoltók végezték.

villam1

Magyarországon elsősorban május közepétől augusztus végéig számíthatunk villámlással járó viharokra. Hazánkban évente 20-40 embert ér villámcsapás, ezek többsége szabadterületen következik be.

A villám a legkisebb ellenállású utat keresi, ezért az élő szervezetek magas víztartalmuk, következésképpen alacsony villamos ellenállásuk miatt potenciális veszélynek vannak kitéve. Az emberi testet érő közvetlen villámcsapás élettani hatása a nagyfeszültség okozta sérülésekhez hasonlít. A villámáram a belépési és a kilépési ponton égési sérüléseket okozhat, az ereken és a perifériás idegrendszeren átáramolva pedig tönkreteheti a mozgást irányító és az érzeteket továbbító idegkötegeket. Emiatt még a kisebb villámcsapás által okozott áramütés is azonnali szívleálláshoz, halálhoz vezethet. Abban az esetben van esély a túlélésre, ha az áram a testfelszínen folyt keresztül, de ilyenkor is felléphet bénulás, amnézia, görcsök, égés vagy szívkárosodás.
 
A villámcsapás közvetve arra is hatással van, aki csak a közelében tartózkodik. Egyrészt a villám árama a talajban a földet érés helyétől minden irányban szétterjed. A villámcsapás talppontjától számított nagyjából háromméteres körzet veszélyzónának minősül, mert a két lábfej között keletkező feszültségkülönbségnek szintén súlyos következményei lehetnek. A villám által keltett jelentős nagyságú elektromágneses erőtér önmagában is okozhat szívritmus-zavarokat.
Akit villámcsapás ért, azt 24 órás megfigyelésre kórházba kell szállítani még akkor is, ha látszólag nem is történt komolyabb sérülés.
 
Az elsősegélyről:
        Azonnal hívjon mentőt!
        Ellenőrizze, hogy a sérült lélegzik-e, van-e pulzusa, helyezze biztonságba az időjárás viszontagságaitól, gondoskodjon róla, hogy ne fázzon és melege se legyen.
        Ha a sérült eszméleténél van, helyezze stabil oldalfekvésbe. Közben figyelje, hogy rendesen lélegzik-e.
        A további sérülések kezelése: az égési sérüléseket steril sebkötöző anyaggal fedje be, ha csonttörés is van, ne nyúljon az érintett testrészekhez.
        Ha a légzés leállt, de érezhetően van pulzus, lélegeztesse a beteget szájból szájba, ha a pulzus nem tapintható ki, alkalmazzon szívmasszázst.
        Ha a betegnek megállt a szíve, fektesse a hátára, és alkalmazzon mellkaskompressziót!
 
 
Teendők villámlás esetén:
        Ha van egy ház a közelben, legjobb, ha annak közelébe húzódunk, az épület villámhárítójától (ha van) legalább 3-4 méterre.
        Lehetőség szerint menjünk be egy házba.
        Ne álljunk az ablakhoz, azokat zárjuk be.
        Kerüljük az antennák, nagyobb fémszerkezetek közvetlen környezetét.
        Ne tartózkodjunk vízben.
        A villám általában a térség legmagasabb pontjába csap bele, ezért nem ajánlott magányos vagy erdőszéli fa alá húzódni.
        Ha sík területen tartózkodunk, legjobb, ha leguggolunk, összezárjuk lábfejünket, és ebben a helyzetben várjuk meg, míg elvonul a vihar.
        Viharos időben lehetőleg maradjunk az autóban, zárt ajtók és ablakok mögött. Az autó fémkarosszériája ún. Faraday-kalitkát képez, ezáltal jó védelmet nyújt a villámcsapás ellen. 
 
 
Védekezés a villámcsapás hatásai:
 
A villámvédelem szerepe, hogy csökkentse a villám által az építményeket, illetve személyeket érő sérülések és meghibásodások bekövetkezésének valószínűségét, súlyosságát. A villámvédelem eszköze a villámhárító, amely az biztosítja, hogy közvetlen villámcsapás esetén se keletkezhessen az építményben tűz, és az építményben tartózkodókat ne érhesse villámeredetű áramütés. A villámvédelem másik eszköze az úgynevezett túlfeszültség-védelmi rendszer, amely a villamos hálózatba épített eszközök segítségével a villamos berendezéseket óvja a közvetett (akár az építménytől 1-2 km-re bekövetkező) villámcsapás hatásától. A szakszerűen kiépített villámvédelmi rendszer nagyfokú biztonságot nyújt a villámok közvetlen és közvetett hatásaival szemben.
 
Adatok:
 
A katasztrófavédelem és a tűzoltóságok adatai szerint 2010-ben 11 jelentősebb tűz keletkezett villámcsapás következtében. Hat esetben a tűz közvetlen következmény volt a villámcsapásnak, ötször közvetett hatás volt kimutatható. 2011-ben hat jelentős tűzeset volt összefüggésbe hozható villámcsapással. Ötször annak közvetlen következménye volt, egy esetben közvetett hatásról beszélhetünk. Mindegyik tűz nyáron, június-augusztusban keletkezett.  2016. májusában egy órán belül három településen is tüzet okozott egy-egy villám. Csömörön, Gödöllőn és Kerepesen is vonulniuk kellett a tűzoltóknak.
 


Tévhitek
 
Az alábbi felsorolás tévhiteket tartalmaz a villámlással kapcsolatban, azonban ezeknek nics sok közük a valósághoz:

-A kerékpár gumiabroncsa megvéd a villámcsapástól - viharban nem szabad letenni a lábat a földre, ha kerékpározunk
-Egy házban semmi bajunk nem eshet még akkor sem, ha a házba belecsap a villám
-Viharban, sík terepen feküdjünk a földre, hogy ne mi legyünk a legmagasabb pont
-A villám soha nem csap kétszer ugyanoda

További tévhitek és cáfolataik itt olvashatók.
 
 
 
 
 
 

Kapcsolódó hírek

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá.
Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.