A tűzoltás története szombathelyi szekkón
Mészáros László festőművész, grafikus, tervező 1988-ban festette meg a Tűzoltás története című szekkót Szombathelyen, a Tűzoltóparancsnokságon, ahol ma is látható. Megmutatjuk.
Mészáros László 1946-ban Sárváron született, majd a képzőművészeti főiskola elvégzése után a MÁV Tervező Intézetnél dolgozott. Alkotásai az ország számos pontján láthatók, különböző intézményekben.
Szombathelyen a Városházán Savaria kétezer éves történelmét dolgozta fel (1982, szekkó), a Markusovszky kórházban Remény-újjászületés (2004.) és A szülészet története (1986.) című alkotása látható. (Az utóbbi a Paragvári utcáról is jól kivehető esténként, a szülészeti tömb földszintjén). 1988-ban készült el A tűzoltás története, Szombathelyre aktualizálva. Ezen több, a város számára híres, vagy hírhedt esemény is felfedezhető. Vas megyében még a Wagner étteremben és a sárvári tűzoltóságon található a 2013-ban Érden elhunyt művész egy-egy nagyobb alkotása.
Mészáros László tagja volt többek között a Magyar Országos Tűzoltószövetségnek és a Magyar Szent László Lovagrendnek is. (Forrás: Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd)
A tűzoltás története és Savaria kétezer éves története
A szekkó (al secco, olasz, jelentése „szárazon”) olcsóbb, elterjedtebb falfestési technika, mint a freskó. A szekkó esetében a festő a száraz vakolaton dolgozik, a szobafestőkhöz hasonlóan. A pigmenteknek így külön kötőanyag kell, mint például tojás, tempera, ragasztó, vagy olajfesték, hogy odatapadjanak a falhoz. Mivel a szemcsék a vakolatba ágyazódás helyett a fal felületén vannak, ezek a festmények sokkal sérülékenyebbek, mint a freskók. Ezt a technikát is alkalmazzák az épületeken kívül és belül is. Hátránya, hogy a felfestett kép vagy minta hamarabb lekopik. (Forrás: Wikipedia)
A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá.
Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.
A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.