Múltidéző: Szombathely tűzvésze 1817-ben - kriminalisztikai érdekességekkel

„Siralmasan zengett le a Toronybul a Tűz harangnak rívása, siralmasak valának a tódulósokaságnak jajai az emelkedő és egy szempillanatban terjedő lángoknak látásán, de a jajj szót is elnyomta a bámuló Rettegés, a dühösködő szélvész iszonyú sebességgel utcáról utcára hömpölyögtette a kegyetlen lángokat a Városnak egyik végirül a másikig mindeneket elvesztvén,…

^{Az 1817-es tűzvész kiindulása, és terjedése a Főtér irányába a Kőszegi utca irányából}

Az égő zsúpp és sindely fedeleken a kegyetlen Elementomnak erejét meg nem zabolázhatta… három óra alatt porrá hamuvá lett Polgár Társaink több mint két milliom foréntra becsülhető értéke…. 137 polgári ház, 60 pajta, gabona és fatároló épületek, a város tornya, kápolnája, rengetek szarvasmarha.”

Több mint 300 család vesztette el vagyonát, élelmét és házát. Ez a tűzvész leírása egy felhívásban maradt ránk, melyet a városháza szétküldött az egész országban, hogy a károsultak részére gyűjtést szervezzen, őket segítse.

^{A tűzvész a Főtér irányából a Kossuth L. utca, majd a Mátyás király utca irányába terjedt}

A város szerencsétlensége nagy részvétet és segítőkészséget váltott ki mindenfelé. Az egész országból érkeztek segélycsomagok és pénzküldemények. A borzalmas csapás híre határainkon túlra is eljutott. Fazekas Mihály „Lúdas Matyi”-jának második kiadását a szombathelyi tűzkárosultak megsegítésére adták ki Bécsben.

„Minden ebből bejövő pénzt, a tűz által megkárosodott szombathelyi és körmendi szegényebb sorsú lakosok felsegéllére fordíttatik”- írja a híradás szövege.

^{A tűz által érintett városrész 2016-os térképrészletre vetítve}

Hiába volt a városnak pontos előírása a „tűziveszedelem” idejére vonatkozóan, különféle tűzoltó eszköze, fecskendője, bőr- és szalma kannája, előírása céhek kézművesiparosának, hogy miként kell az oltásra sietni, a város nagyrészt még zsúpfedelű, fazsindelyes épületeit, kezdetleges oltószerszámokkal, a dühöngő szélviharban megfékezni a tűztől lehetetlen volt.

A megyei közgyűlés a város tűzkárosultjainak egy évre elengedte az adó- és katonatartás kötelezettségét, egyúttal rendeletben meghagyta a városi hatóságnak, hogy hasonló szerencsétlenségek elkerülése végett erélyes intézkedéseket tegyen tűzvédelem tekintetében. Ezért a város elhatározta, hogy házak zsúppal való fedését megtiltja, új építkezéseknél az utcák szélesen hagyandók, és a tanács beleegyezése nélkül semminemű épületet a városban nem lehet építeni. A valóságban a fenti határozat ellenére mégis épületek zsúpos épületek, szegénység útját állta legtöbbször a rendeletek végrehajtásának. Tulajdonképpen ez a tűzvész pecsételte meg végleg a korábban ismertetett főtéri épületek sorsát, mert a tanács úgy határozott, hogy a piactér bővítése és csinosítása érdekében a kápolnát és a boltos bódékat lebontatja, de valószínű lebontásra került a bakterház is, ahol a tűzszerszámokat tárolták. A tűzszerszámokat a városháza, a megyeháza udvarán, a Kámon utca (Szily J. utca) egy-egy házában tartották.

^{Szombathely a Habsburg Birodalom II. Katonai felmérése alapján (1806-1869)}

A Szombathely Megyei Jogú Város címerében is látható torony ugyan roskatag állapotban még fenn állt két évtizedig, de mivel a tűzvész során megsérült, 1837-ben lebontották a városháza döntése alapján.

Forrás: b. Dorner Mária – Szilágy József A Szombathelyi Tűzoltóság múltja és jelene, 1992.

Bűnös, vagy áldozat?

A XXXII. Vas Megyei Levéltári Napok bűnbakokkal foglalkozó rendezvényén egy nagyon érdekes előadás hangzott el Tilcsik Györgytől, ami a fenti íráshoz is kapcsolódik. Az előadást rögzítettük, most vágatlanul meghallgatható.
 

Bűnös, vagy áldozat? - Stepanek József ács okozhatta a szombathelyi tűzvészt?