Két év felfüggesztett a szamaras ügyben - az ítélet nem jogerős

A vádlott őstermelőként különféle állatokat tartott, így juhokat, kutyákat, egy csődört, egy kancát, valamint két szamarat. A szamarak tenyésztésére őstermelői jogosultsága nem volt. A vádlott a szamarak viselkedését a tartási idő alatt jól megismerte, de tartásuk szakmai szempontból szükséges körülményeiről, követelményeiről és ezen állatokkal kapcsolatos hivatalos kötelezettségekről nem tájékozódott. A vádlott emiatt a hatóságok irányába fennálló bejelentési, tájékoztatási kötelezettségét sem teljesítette.

A két szamarat a vádlott a három oldalról kerítéssel, a negyedik oldalról a Rába folyó által határolt három hektáros ingatlanán úgy tartotta, hogy azon 2 db kétszárnyú kapu került elhelyezésre. A tanyához tartozó kaput lánccal és lakattal biztosította, a másikat pedig először ugyanígy, majd miután arról a lakatot többször levágták, azt csak retesszel és kötél átkötéssel zárta be. A vádlott napközben nem tartózkodott a telepen, ilyenkor az állatok közvetlen felügyelet nélkül szabadon mozogtak a területen.

_{Ítélethirdetés a szamaras ügyben, 2016.07.05. Szombathely}

2013. május 13-án, mikor a vádlott távozott az ingatlanról, becsukta a kétszárnyú kaput oly módon, hogy a vasreteszt a földbe helyezett hüvelybe tolta, majd a felső vízszintes reteszt is a belső oldalon található hüvelybe dugta. A két kapuszárnyat középen egy kötéllel kétszer áthúzta és azon egy egyszerű csomót is kötött. A vádbeli napon a 2 szamár a bekerített ingatlanról, a vádlott által nem megfelelően bezárt kétszárnyú kapun keresztül kijutott.

_{Schneider Kinga tanúvallomása a szamarak viselkedéséről, 2015.09.30. Szombathely}

A szamarak a vádlott tanyája melletti földes, kavicsos úton motorozó sértettet megtámadták. A sértett a motorról leesett, majd őt a szamarak kb. 50 méteren keresztül vonszolták, megtaposták, több helyen megharapták, kb. 100 feletti számú külső valamint belső sérüléseket okoztak, melynek következtében a sértett a helyszínen elhalálozott. A fenti tényállás alapján a Szombathelyi Törvényszék a vádlottat gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt 1 év 6 hónapi fogházbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért, az ügyész a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása érdekében jelentett be fellebbezést.

_{A sértett motorja.}

A Győri Ítélőtábla az elsőfokú ítéltet részben megváltoztatta és megállapította, hogy a vádlott cselekménye halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének minősül. Ezt meghaladóan – a kiszabott büntetés tekintetében – az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

_{Archív fotó az egyik Szobathelyen tartott tárgyalásról}

Az ítélőtábla indokolásában kifejtette, hogy a megalapozott tényállás alapján az elsőfokú bíróság helyesen vont le következtetést a vádlott bűnösségére. Egyetértett a törvényszék álláspontjával abban a körben is, hogy a vádlott nem tanúsította a tőle elvárható figyelmet az állattartó telep lezárása során. Általában veszélytelen állat tartása során is gondoskodnia kell az állattartónak az állatok elzárásról, a biztonságos állattartásnak a kapuzárás ezen módja nem felelt meg.  Nem értett egyet ugyanakkor az ítélőtábla a bűncselekmény elsőfokú ítélet szerinti minősítésével.

_{Muki és Szamóca a birtokon}

A vádlott ugyanis attól függetlenül foglalkozási szabályok hatálya alatt állt, hogy a szamarak tartását a hatóságoknak ténylegesen nem jelentette be. Ezeket a foglalkozási szabályokat enyhe fokban, gondatlanul megsértette, mellyel halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségét valósította meg. Az ítélőtábla a megváltoztatott minősítés mellett sem látott okot a kiszabott – végrehajtásában felfüggesztett – szabadságvesztés büntetés enyhítésére.

Helyszíni tárgyalás a szamaras ügyben - esőben nézték meg a helyszínt

Muki és Szamóca a magyarszecsődi birtokon