Sárba ragadtunk a szerb határnál - rendőrök, katonák segítettek

Munka miatt jártunk szerdán délután Röszke közelében, a magyar-szerb határon. Egész nap zuhogott az eső és ennek köszönhetően egy rendőrségi Skoda Yeti megrekedt a sárban. (Ugyan a határkerítés mellett jó minőségű utat építettek, de ezt jelenleg még a rendőrök sem használhatják, amíg nem adják át.)  Segíteni akartunk a bajba került rendőrautó vezetőjének és úgy ítéltük meg, hogy a beragadt autó mögötti viszonylag szilárd talajról még ki tudjuk vontatni a Yetit. Nagyot tévedtünk, de erre már csak akkor jöttünk rá, amikor jócskán eltávolodtunk az aszfaltos úttól.

A felázott alföldi talajt talán úgy jellemezhetnénk, mint ha homokos szalmát hintettek volna tejszínhabra. Egy darabig még elevickéltünk, de ezután már hiába pörgött mind a négy kerék, megálltunk és minden próbálkozással csak rontottunk a helyzetünkön. Az sem segített, hogy újabb felhőszakadás érte el a területet.

A beragadt rendőrautó vezetője segítséget kért és érkezett is hamarosan két zöld Pathfinder. Addigra a Yeti mögött már tekintélyes tócsa keletkezett és az egyik Pathfinder gyorsan fel is adta a küzdelmet a megközelítésével. Szemmel követtük, ahogy nagy nehezen visszaküzdötte magát az aszfaltra, de közben többször is elakadt. A másik Pathfinder eljutott hozzánk a zuhogó esőben és a Készenléti Rendőrség emberei vontatókötelet akasztottak autónk vonószemére. Azt már a kormány mögül szemléltük, ahogy a terepjáró kerekei szórták  a sarat, de egyetlen centivel sem jutottunk előbbre, sőt. A Pathfinder is a sár foglya lett.

Immár három autó várt mentésre. Nem sokkal később lengyel határőrök érkeztek, csörlős autóval és kemény küzdelem árán kiszabadították a Pathfindert. Mi viszont már túl messze voltunk, a lengyelek pedig nem merészkedtek ilyen ingoványos talajra. Volt még egy kósza próbálkozás hosszabbított vontatókötéllel, de az hangos csattanással adta meg magát, amikor szétszakadt. A Yeti kimentése is reménytelennek látszott csörlővel.

Hamarosan jó hír érkezett: elindult egy katonai teherautó, ami egészen addig a határkerítés mellett sárba ragadt járműveket húzta ki a dagonyából,  de nem örülhettünk sokáig, mivel az is elakadt valahol a sárban.  Ekkor egy újabb teherautó indult útnak egy laktanyából, hogy előbb kiszabadítsa a másik teherautót, majd dupla erővel érkezzenek értünk.

Már besötétedett, amikor feltűnt a teherautó lámpája a távolban. Bár bőrig ázva ültünk egy fűtött autóban, mégis euforikus érzés volt látni, ahogy a monstrum cuppogva begördült a sártengeren át. Egy feje búbjáig sáros katona akasztotta a vontatókötelet a vonószemre és pár pillanat múlva már a szabadulásunk felé csúszkáltunk.

Jó érzés volt újra szilárd talajra gördülni és a rendőrök velünk együtt örültek a sikernek, miközben ömlött az eső. Szerettünk volna köszönetképpen átadni egy kis édességet a segítségért, de sem a rendőrök, sem a katonák nem fogadták el, többszöri unszolásra sem.

Így ezúton is szeretnénk megköszönni mindenkinek a segítséget. A rendőröknek, katonáknak és a lengyel határőröknek is, akik magyar kollégáikat segítve teljesítenek szolgálatot a határon.

Segíteni indultunk, de végül minket is menteni kellett.  Utólag nem bántuk meg a "kalandot", mivel sok pozitív élménnyel gazdagodtunk, bőrig ázva, a határon.

Sárba ragadtunk a szerb határnál