Archív: Hat kilométerről örökítettünk meg porördögöt drónnal Szombathely határában

Több újság is foglalkozott a napokban a Tiszafüred-Kócsújfalunál mozgó autóból megörökített porördöggel. (A videót lásd a cikk végén.) Sajnos több cikkben ezúttal is megjelentek a túlzó kifejezések: brutális, lecsapott, ritka, hihetetlen stb.

Ellőkerestünk egy tavaly nyári, szombathelyi felvételt, miután a levegőből véletlenül felfedeztünk egy távoli porördögöt. A drón a Jáki úti hősi temető felett lebegett kb. 90 méter magasságban és pásztázás közben, a város északi végén tűnt fel a kijelzőn egy elsőre keskeny füstoszlopnak tűnő jelenség.

Ráközelités közben aztán pillanatok alatt fel is oszlott. A videón valamennyire kivehető az örvénylő haladása, illetve a talajközelben is a jellegzetes forgó mozgás. A videó légvonalban kb. 6 kilométerre zajló jelenséget örökített meg egy forró nyári napon, a minősége ennek megfelelően nem tökéletes.

2025. augusztus 15-én próbáltuk olvasóink segítségét kérni, hogy pontosítsuk a porördög kialakulásának helyszínét, illetve azt reméltük, hogy felvételek is készültek a rövid életű, lokális felkavarodásról, de a felhívásra senki sem jelentkezett.

A porördög egy rendszerint kis méretű, forgó légörvény, ami jellemzően meleg időben, kánikulában alakul ki, amikor a talaj erősen felmelegszik. A meleg levegő gyorsan emelkedik és ha oldalirányú „lökést” kap, akkor kialakulhat egy forgó, örvénylő oszlop. Ez önmagában nem látható, de ha homok, száraz föld, por, vagy száraz (könnyű) növényi törmelék van a felszínen, azt felkapja és máris láthatóvá válik. Amikor a porördög olyan területre ér, ahol nincs felkapható anyag, akkor pillanatok alatt eltűnik, ahogyan a videónkban is látható.

A tornádótól eltérően a porördög derűs, vagy enyhén felhős időben alakul ki és nem viharfelhőből nyúlik le, hanem a talajszinten alakul ki és onnan repíti a magasba a tárgyakat. Lényegesen kevésbé veszélyes, mint a tornádó, de a porördög is okozhat kalamajkát, pl. a kisebb tárgyak elmozgatásával, vagy a magával hozott növényi törmelék „leömlesztésével”.

Sok helyen a gyerekek bátorságpróbájának számított, hogy "ki mer táncolni" a porördöggel, azaz beleszaladni a portölcsérbe, mielőtt az eloszlik.

Hunfalvy János az 1864-ben megjelent A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása című kötetben a „Két nagy Magyar medencze” fejezetben (talán egy kicsit túlzón) így írja le a porördögöt : „Nem messze hozzánk fehér oszlopok szállnak föl nagy számmal; hegyeik részint az égnek, részint a földnek fordítván. Egymáshoz közelednek, majd ismét szétfutnak; ide oda körben lejtve most felénk keringenek, majd megint odább sietnek, most összeütköznek és széthullanak, majd újra fölkerekednek. Porforgatagok, melyeket a forgó szél kerget. Gyakran nagyon sebesen mozognak, és messzire nyargalnak, annélkül hogy felbomlanának. Néha egyszerre ötven ily poroszlopot is láthatunk.” (Forrás: Arcanum Újságok)

A porördögöt korábban nevezték porförgetegnek, porörvénynek is. A Czuczor Gergely féle „A magyar nyelv szótára” így határozza meg: „Forgó csiga gyanánt fölemelkedő, s keringve futó porfelleg, boszorkányszél, porforgatag.”

Szabó Ignác: A lég - Népszerű légtünettan, (meteorologia) különös tekintettel hazánk légköri viszonyaira (1874) / A légkör villanyos tünetei (részlet)

"Midőn az amerikai gyepségek, az úgynevezett Llanos-k fölött — írja Humboldt S. — a száraz évszak folyton derült egéről függélyesen alálövelő napsugarak a mezőt már porrá perzselték, s a kiszáradt földfelület, — mintha vulkáni erők rengették volna meg, — széthasadozik : a beláthatlan térség sajátszerü látványt nyújt. Egymásba ütköző heves légáramokból hatalmas forgószél kerekedik; a kiégett fenyérhamva s a homok,  mint óriási, tölcsér-alakú felhő, mely csúcsával a földet súrolja, emelkedik fel a villamtelt forgatag közepéből, zajongó viztölcsérhez hasonlag, melytől a tapasztalt hajós retteg. Az égboltozat úgy tűnik fel, mintha alásülyedt volna, s bágyadt világot vet a kietlen tájra. A látkör összeszorul s vele az ember kedélye!

Hasonló, de aránylag csak igen jelentéktelen porforgatagok nálunk, kivált nyáron át, a szokottabb jelenségek közé tartoznak. Van azonban eset, midőn ezek a viharral egyesülve rettentő jellemet öltenek s rombolva száguldanak tova. így olvasunk például Lampadiusnál egy ily iszonyú forgatagról, mely 1800-ban Hainichen város ( Szászországban) közelében 7—8 percz alatt egy mérföldet rohant, s e borzasztó útjában az épületeket, falvakat szétrombolta, a fákat tövestől kicsavarta, s az embereket és állatokat felragadva messze eldobta stb. A forgatag dulása alatt, pályája körén kívül, teljes szélcsend uralkodott." 

Elbeszélések alapján egészen érdekes illusztrációk is születtek a meteorológiai jelenségekről kb. 150 éve. Mint pl. ez: