Barion Pixel
Szerző: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2016. március 22.

Jól szerepeltek a húsvéti sonkák, kalácsok és csokoládék a fogyasztóvédelem tesztjén

A húsvéti ünnepekre való tekintettel laboratóriumi vizsgálatnak vetette alá a csokoládékat, sonkákat, kalácsokat Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. Továbbá a húsvéti vásárlások jogszerű feltételeinek biztosítása és a vagyoni érdekek védelme érdekében fokozott hatósági ellenőrzés folyik az ország egész területén.

Az NFH 20-féle csokoládét, 20-féle sonkát és 18-féle kalácsot ellenőrzött. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei szerint csokoládétermékek közül valamennyi megfelelt a vonatkozó élelmiszerkönyvi előírásnak. Sonkák esetében 3-féle terméknél, a kalácsok vizsgálatánál 2-féle termék esetében merült fel kifogás.

  1. Laboratóriumi vizsgálatok:

Csokoládé

A különböző csokoládékat és csokoládé figurákat a megtévesztő jelölés tükrében vizsgálta az NFH laboratóriuma. Ellenőrzés alá került, hogy a címkén feltüntetett adatok, információk megfelelnek-e a valóságnak. Mindemellett a vizsgálatok kiterjedtek a csokoládék zsírtartalmára is, összevetve a feltüntetett értékekkel.

A csokoládé, illetve tejcsokoládé termékek a kakaóvajon kívül nem tartalmazhatnak más egyéb növényi zsírt, csupán - néhány - az Élelmiszerkönyvben engedélyezett kivételt (például: pálmaolajat, mangó magzsírt). Ezen zsírok mennyisége is legfeljebb 5% lehet.

Abban az esetben viszont, ha a termék a kakaóvajon kívül más egyéb növényi zsírokat is tartalmaz, kötelező feltüntetni a kakaóvajhoz adott növényi zsírokat tartalmaz jelölést jól látható helyen az összetevők listája között. A termékeken egyértelműen fel kell tüntetni azok megnevezését, tehát pl, hogy étcsokoládé, tejcsokoládé, fehér csokoládé.

1.

A vizsgált termékek között 10-féle táblás csokoládé, valamint 10-féle csokoládé nyúl figura szerepelt. Valamennyi ellenőrzés alá került termék megfelelt a vonatkozó élelmiszerkönyvi előírásnak a „csokoládé”, illetve „tejcsokoládé” megnevezés tekintetében, valamint a címkén feltüntetett zsírtartalomra vonatkozó tápérték jelölés során sem merült fel kifogás.

Sonka:

Sonkák tekintetében a 20-féle vizsgálatra került termék között szerepelt 10-féle nyers sonka, valamint 10-féle formában vagy bélben hőkezelt sonka. Az élelmiszerkönyvi előírások értelmében nyers sonkák esetében a sótartalom, míg a hőkezelt sonkáknál a fehérje-, víz-, zsír-, és szójafehérje tartalom került ellenőrzésre.

9.

A 10-féle nyers sonka közül 1-féle termék sótartalma meghaladta az élelmiszerkönyvben előírt értéket, míg a 10-féle hőkezelt sonka közül 2-féle termék esetében merült fel a megtévesztő jelölés gyanúja, mivel az egyik esetben a víztartalom nem felelt meg az élelmiszerkönyvben maximalizált értéknek, míg a másik esetben a címkén feltüntetett tápérték jelölés nem volt megfelelő a zsírtartalomra vonatkozóan.

 

 

Kalács

A kalácsok vizsgálatánál 18-féle termék mintavételezésére került sor. Az élelmiszerkönyvi előírások értelmében ellenőrzés alá került ezen termékek esetében a konyhasó-, zsír- és cukortartalom. A vizsgálat során megállapításra került, hogy 1-féle finom fonott kalács zsírtartalma nem érte el az élelmiszerkönyvben meghatározott zsírtartalmat

12.

Továbbá a mintavételezett 18-féle termék közül 1-féle termék a minőségmegőrzési időn belül – bontatlan csomagolásban – a penészesedés jelét mutatta, így élelmiszerbiztonsági okokból áttételre került az élelmiszerbiztonságért felelős hatósághoz. 

Jól szerepeltek a húsvéti sonkák, kalácsok és csokoládék a fogyasztóvédelem tesztjén



  1. Kereskedelmi feltételek országos ellenőrzése:

A fogyasztóvédelmi hatóság célja a biztonságos húsvéti vásárlások feltételeinek biztosítása illetve a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme.

Az ellenőrzések elsősorban a széles fogyasztói tömegeket vonzó nagy áruházláncok üzleteire, hiper- és szupermarketekre, bevásárlóközpontokra koncentrálnak, de a felügyelők jelen vannak a kitelepüléseken, a vásárokon és a piacokon is.

A fogyasztóvédelmi hatóság többféle szempont szerint végzi az ellenőrzést, úgymint:

  • árfeltüntetés megfelelősége (a cél az, hogy a vásárló pontos tájékoztatást kapjon a termék áráról).
  • vásárlói megkárosítások kiszűrése  (fontos, hogy a vásárló azt az árat fizesse, amit az akciós újságban vagy a polccímkén feltüntettek)
  • akciós ajánlatok valóságtartalmának ellenőrzése (vizsgálják az akciós csomagok tartalmát, szankcionálják azt, ha fiktív árkedvezményekkel vagy megtévesztő tájékoztatással találkoznak).

Bár az ellenőrzés még folyamatban van, az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy:

Az eddig lefolytatott 222 db próbavásárlás során 95 esetben merült fel kifogás, ami ezidáig 43%-os kifogásolási arányt jelent.

Az ellenőrzések során 34 esetben merült fel többletszámolás, amelynek értéke összesen 9004 Ft, átlagban pedig 266 Ft volt.

Az eddigi vizsgálatok szerint a leggyakoribb probléma, hogy az akciós árat a pénztár nem érvényesíti, de sokszor találkoznak azzal a ténnyel, hogy a termékek mérése nem hitelesített mérőeszközzel történik. Gyakori hiba továbbá a csomagolóanyag termékbe történő belemérése is. Pozitívumként elmondható, hogy a kereskedők eddig minden esetben eleget tettek nyugtaadási kötelezettségüknek.

A vizsgálatok folytatódnak, a fővárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmért felelős szervezeti egységeinek felügyelői továbbra is jelen vannak a legkülönbözőbb üzlettípusokban, így például a nagyobb áruházláncokban, kisebb élelmiszerüzletekben, piacokon, műszaki üzletekben, ruha-és divatáru üzletekben is.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá.
Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.