Tűz volt Kőszegen egy évtizedekkel ezelőtt bezárt iskolaépületben

Ablakon keresztül gomolygó tűzhöz riasztották a tűzoltókat 2026.09.19-én délután a kőszegi Kelcz-Adelffy utcába, az 1989. óta üresen álló egykori Béri Balogh Ádámról elnevezett iskola épületéhez.

---Kérjük, iratkozzon fel Youtube-csatornánkra! Köszönjük!---

Egy földszinti ablakon keresztül gomolygott a füst az utcára. 

A helyszínre kőszegi tűzoltók és rendőrök érkeztek.

Információnk szerint egy egykori irodahelyiségben csaptak fel a lángok. Bútorok, régi iratok égtek és egy ágy, tele plüssmackókkal.

A tűzoltók nem találtak sérültet, vagy holttestet a füstölgő törmelék között. A tűz keletkezésének okáról egyelőre nincs információnk. A Vas KMSZ vizsgálja az eset körülményeit.

A 112Press információja alapján az egykori irodában két hajléktalan húzta meg magát rendszeresen. Rájuk állatneveken hivatkoztak azok, akik tudták, kik aludtak az üres iskolaépületben, de a hajléktalan férfiak valódi nevét nem ismerték.

Feltételezhető, hogy nem öngyulladás történt, de az is valószínűsíthető, hogy nem szándékosan borította lángba valaki a helyiséget. Az épületnél megjelent a rendőrség is.

2026. augusztus 3-án egy hajléktalan férfi holttestét találták meg Kőszegen a régen bezárt strand egyik romos kiszolgáló épületében. Az esetről a 112Press számolt be. Helyszíni videónk:

Kalandos előéletű iskolaépület a Hóhér-torony maradványaival és patakpartra hajított Mátyás király-szoborral

Kőszeg egyik legszebb részéről, a Várkörről tökéletes rálátás nyílik a nagy, 1989. óta üresen álló épületre. A Google StreetView-n például így néz ki.

Az épület előtt Hunyadi Mátyás szobra látható, egy nagy tűztövis sövényfal előtt, ami friss képeinken roskadozik a termés alatt és pompás látványt nyújt, valamint remek fotóhátteret Mátyásnak. Mindaddig, amíg közel nem mennek a turisták, mert akkor szembesülhetnek vele, hogy a sövény és a házfal közötti terület a város legnagyobb illemhelyeként funkcionál.

A Mátyás szobor előéletére így emlékezett Stipkovits Gerhard 1989-ben, az Aréna című újságban:

-1945 után a reáliskola szovjet laktanya lett. A szobrot aztán egyszer a laktanya mellett a Gyöngyös patak partján fedezték fel, kidobták. A szobor ép volt, nem sérült. Édesapám és mások segítségével a szobrot lovaskocsin előbb egy este fészerbe, később a városi múzeum igazgatója segítségével a múzeum raktárába szállították. (Akkoriban egy király szobrának mentése nem volt egészen veszélytelen ügy.) (…) Mihelyt „alkalmas” idő és hely kerekedett, a város népe és vezetése egyöntetűen kezdeményezte a szobor felállítását. Alkalmas lett az idő Nagy Imre miniszterelnöksége elején 1953-ban és alkalmas a hely, a volt Kelcz—Adelffy árvaház (ma (*1989-ben, a szerk) Béri Balogh Ádám ált. iskola) előtti téren, amely park a külső várfalból álló kerítés lebontásával éppen akkor alakult ki (…).
 

A fenti idézet vége kifejezetten érdekes az épület múltjával és jelenével kapcsolatban. A mostani tűzesetben érintett épület történelmével kapcsolatban a koszeg.hu-t idézzük:

„Az épület helyén működő Kelcz-Adelffy Árvaház elődjét 1741-ben hozták létre. 1749-ben vették át a jezsuita szerzetesek, akik szinte fél Dunántúlról befogadni képes nagy intézetté fejlesztették. Mai alakját a Hefele Menyhért vezette átépítés után, 1781-ben nyerte el. Eleinte a neveltek tanítása is itt folyt, majd a városi tanulókkal közös iskolába jártak. 1930-tól újra oktatási intézménynek adott helyet. Akkor költözött ide az 1926-ban alapított Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézet internátusa. Ennek az intézménynek lett jogutóda a Szombathelyi Tanítóképző. 1958-ban koedukált állami általános iskola költözött ide, amely 1961-ben vette fel Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros nevét. Az intézmény elköltözése után, 1989-től üresen áll.” (Forrás )

 
Információnk szerint a közel 2000 négyzetméter alapterületű, a mai formáját 245 éve elnyert ingatlannak jelenleg külföldi tulajdonosa van, aki 499.000 euróért hirdette azt , megemlítve, hogy az épület alápincézett.

Csakhogy az épület kapcsolata a város középkori és kora újkori védműveivel jóval érdekesebb egy átlagos műemlék pincéjénél: ezen a helyen állt a városfal és a Rókafok, más néven Hóhér-torony, amelynek maradványait az épület kutatása során azonosították.

Az épület helyén álló Rókafok- vagy Hóhér-torony ráadásul közvetlenül kapcsolódik Kőszeg leghíresebb történelmi eseményéhez: az 1529-es támadás után emelték, és 1532-re, a nagy török ostrom évére készült el. A törökök éppen ezen a falszakaszon indították leghevesebb rohamaikat.

Az Élet és Tudomány 1981. október 9-i számában Bakay Kornél még arról írt, hogy 1776-ban harminc ablak megnyitását engedélyezték a keleti városfalon, az árvaház 1781–1782-es építésekor a városfal és a Hóhér-torony részeit beépítették az épületbe. Azóta azonban újabb kutatások pontosították a képet. Az 1994-ben végzett épületkutatás szerint Hefele Menyhért valóban a régi védművek felhasználásával tervezte az árvaház átépítését, de miután ehhez nem kapta meg a városi tanács engedélyét, a falakat és a Rókafoknak, illetve Hóhér-toronynak nevezett védművet szinte az alapjukig visszabontotta, majd kissé eltérő helyen új falazatot emelt. A kutatás ugyanakkor az egykori torony maradványait is azonosította az épületben.

A falak pontos kora nem állapítható meg a közölt adatokból. Kőszegnek 1289-ben már voltak védművei, de ez nem bizonyítja, hogy az iskola megmaradt falazata is abból az időből származik. Bakay Kornél további régészeti kutatásokat sürgetett Kőszegen.

1981 óta bővültek az ismeretek: a 2009–2011-es belvárosi régészeti kutatásokról 2015-ben jelent meg összefoglaló, 2024-ben pedig az Alsókapu-toronyról készült új tanulmány.

Jelenleg egy ütött-kopott és szinte olvashatatlan „Műemlék” tábla jelzi a falon, hogy az épület védettséget élvez. Arról azonban kevesen tudnak, hogy milyen kövek erősítették az épületet.

Az archív újságcikkeket az Arcanum archívumában leltük fel, a videót Szilágyi Miklós készítette. Köszönjük!

Tűz volt Kőszegen egy évtizedekkel ezelőtt bezárt iskolaépületben