Múltidéző: A Notre Dame a magyar sajtóban - válogatás 1793-tól
A párizsi Notre Dame székesegyház égése bejárta a világsajtót. Mi viszont most az elmúlt 226 év hazai sajtócikkeiből nyújtunk át egy válogatást.
Az Internet segítségével ma már másodpercek alatt értesülhetünk a világ eseményeiről, de régebben természetesen ez nem így volt. A friss hírek forrása az újság volt és meglepő módon már az 1800-as évek végén is nagyon gyorsan az olvasó elé kerülhettek olyan események, amelyek a világ frekventált helyein történtek. Most arra voltunk kíváncsiak, itthon mit tudhattak meg a Notre Dame-ról azok, akik nem utaztak el Párizsba.
Először is, nézzük, mik a legfőbb tudnivalók a templomról az Egyetemes magyar enciklopédia szerint.
Az első cikket, ami nem szárazon a Notre Dame adatait sorolja 1793-ban találtuk egy történelmi lexikonban, de a bejegyzés bármelyik mai pletykalapban megállná a helyét. Ez egy 1414-ben a Notre Dame-ban felállított társaságról szól, ami bevallottan azért alakult, hogy János herceg a szeretője kedvét keresse. A társaság tagjai kétévente átruccantak Angliába, hogy ott a szeretők becsületéért megvívjanak. Aki elesett, azt becsületesen meggyászolták. A küzdők címerét felfestették a Notre Dame falára, egy patkóval együtt.
1843-ban arról értesülhettek az olvasók, hogy a szépítés minisztere azt a feladatot kapta, hogy a rokokó idejében a templomon esett eltorzításokat kijavítsa. Legalábbis a Regélő pesti divatlap szerint.
A leírások alapján nehéz elképzelni a Notre Dame-ot, a képek azonban sokat segítettek az olvasóknak. a Vasárnapi Újság 1889-ben így mutatta meg a párizsi nevezetességet.
Ugyanebből az újságból tudtuk meg azt is, hogy a kisbéri templom a település legnagyobb nevezetessége. Két lapos tetejű tornya van, amihez a mintát a Notre Dame szolgáltatta. Rá is kerestünk gyorsan a kisbéri templomra 130 évvel később és valóban…
1883-ban már gyönyörű panorámaképet is láthattak az olvasók a Magyarország és a nagyvilág c. kiadványban
A Bolond Istók nevű élclap a címéhez méltó képet és versikét közölt a Notre Dame-ról. Ezek a tréfák mai szemmel szinte már értékelhetetlenek, érthetetlenek.
De ha már a nevetésnél tartunk, akkor ugorjunk vissza 1832-be, amikor a Bétsi magyar újság megírta, honnan kapta a nevét Párizs. A cikk szerint a „par ris” nevetést jelent és azután nevezték el így a fővárost, miután az üldözött Gargantua felfutott a Notre Dame tornyába és onnan lehugyozta az embereket, mire rettenetes nevetés támadt. Na jó, inkább lapozzunk.
Nézzük inkább Párizs nevezetességeit egy 1870-ben megjelent ábrán.
Kívülről és térképen már láttuk a Notre Dame épületét. De vajon milyen lehet belülről? 1869-ben így mutatták meg a hazai olvasóknak.
A Notre Dame toronyőre című színdarabról több kritika is található a válogatásunkban, különböző időszakokból. Érdemes elmélyedni a kritikákban, a sporttudósításoknál megszokott módon elemzik a kritikusok egyesével a színészek teljesítményét a darabban. Nem csoda, ha a színészek félve olvasták ezeket. Most csak egy rövid részt emelünk ki a húsvétra való tekintettel.
A Notre Dame épületét a legenda szerint már széna is megmentette. Cikk 1868-ból.
Ugorjunk most a Nagy Háború idejére. Távirati jelentés 1914-ből.
A háború borzalmai 1918-ból, a Notre Dame szemszögéből.
És szintén 1918-ban megjelent kép, Wágner Géza festménye.
Háborús elemzés részlete, amiben arról esik szó, ki a felelős a Notre Dame lövetéséért.
A második világháborúban homokzsákokkal védték a Notre Dame-ot.
A francia fővárosban német katonák tartottak misére a Magyar Futár által közölt felvételen.
Szabó Magda Hullámok kergetése című útirajzában megemlíti, hogy Szombathelyről átruccantak Jákra, de mivel az határsávnak minősült, így nem szállhattak ki a buszból megcsodálni a templomot. „Nem láttuk Jákot, kénytelenek leszünk megnézni a Notre Dame-ot” – mondta akkor heccből, aztán úgy alakult, hogy az utóbbit előbb láthatták, mint a hazai templomot.
És bár csak névazonosságról van szó, de álljon itt egy nagykanizsai iskola évkönyve is.
Galériánkban további cikkek, képek érdekességek találhatók amelyek a magyar sajtóban jelentek meg az elmúlt 226 évben. Az anyag a saját gyűjtésünk, amihez az Arcanum nyújtott hathatós segítséget.
A Notre Dame a magyar sajtóban 1793-1968. (Válogatás)
A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá.
Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.
A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.